Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
106 285. szám. ban az a rendszabály biztosítja a létszámkorlátozás céljának érvényesülését, amely szerint az ügyvédi karba felvételhez szükséges előkészítő gyakorlat idejét minden indokolás nélkül meg lehet hosszabbítani. 4. A felvétel korlátozhatóságával legszorosabb összefüggésben áll a javaslatnak a helyettes ügyvédség (67. §.) megteremtésére irányuló elgondolása. Előrebocsátva hangsúlyoznom kell, hogy a helyettes ügyvédségnek a javaslatban szervezett új intézménye semmiféle összefüggésben sincs az 1912 : VII. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezéssel létesített, később azonban hatályon kívül helyezett ügyvédhelyettesi intézménnyel. Eszerint a jogszabály szerint ugyanis az ügyvédek névjegyzékébe felvételhez az ügyvédi vizsga letétele után még kétévi joggyakorlat kimutatása volt szükséges ; s azt, aki az ügyvédi vizsga letétele után ügyvédnél joggyakorlatot folytatott, nevezte a törvény ügyvédhelyettesnek. Ez az ügyvédhelyettes tehát még nem volt ügyvéd. A javaslat abból a megfontolásból indul ki hogy az egységes bírói «és ügyvédi vizsga letétele az élet tapasztalatai szerint különösen manapság önmagában még nem biztosítja az önálló ügyvédi gyakorlat megkezdésének valamennyi feltételét. Az önálló ügyvédi gyakorlat megkezdéséhez ugyanis rendszerint szükség van bizonyos kezdő tőkére, bkonyos dologi és személyi berendezkedésre. Ezeket az ügyvédjelölt a mai viszonyok közt rendszerint nem tudja ügyvédjelölti működésével megszerezni. Bekövetkezik tehát az életében egy kétlaki állapot; rendelkezik az önálló ügyvédi működés képesítési feltételeivel, de nincsenek meg annak gyakorlati kellékei, s vagy tovább tart az ügyvédsegédi működés, vagy megindul egy vergődő élet, amelyből hiányzanak a boldogulás feltételei. Ezt a szánalmas kétlakiságot szándékozik megszüntetni a javaslat s igyekszik az élet természetes keretébe terelni az ügyvédi pálya elhivatottait annak intézményes biztosításával, hogy a képesítés szempontjából már kész, de önálló exisztenciát még nein jelentő ügyvéd egy bizonyos ideig egy más önálló gyakorlatot folytató ügyvéd helyetteseként működhessen s ez alatt az idő alatt, mikor már nem kell vizsgára készülnie, előkészíthesse és biztosíthassa önálló exisztenciájának anyagi alapjait és egyéb velejáróit. Ugyanez az intézmény van hivatva tisztességes megélhetést biztosítani az olyan ügyvédeknek akik azt önálló ügyvédi gyakorlat útján nem volnának képesek megteremteni. S ugyancsak helyettes ügyvédi működésre utalódnak azok, akik a felvétel esetleges korlátozása miatt egyelőre nem kerülhetnek be az ügyvédek névjegyzékébe, avagy az ügyvédi közkötelezettségek elmulasztása, vagy egyéb okok miatt onnan kikerülnek. IX. Nem tette magáévá a javaslat számos külföldi jogrendszernek azt az intézményét, amely az ügyvédséget peres és perenkívüli ügyekben, illetőleg a perelőkészítés és az eldöntés szakában eljárás szerint elkülöníti. Ilyenféle elkülönítést csak gazdaságilag fejlett és vagyonos nemzetek jogrendszere bírna el, amelyeknek jogkereső polgárai ugyanegy ügyben esetleg három ügyvédnek megfelelő foglalkoztatását is elbírják. A célszerűségi szempontokat figyelembe vevő ehhez a megfontoláshoz hozzájárul az az elvi értelmű megállapítás is, hogy a szóbelileg és a közvetlenség elvén felépülő eljárási jogszabályaink mellett a per írásbeli előkészítése, a bűnvádi eljárás terén pedig az előkészítő eljárás nem olyan nagyjelentőségű, hogy külön ügyvédséget lehetne azzal foglalkoztatni. Ellenben új intézménye a javaslatnak a hatályos jog szabályaival szemben az a szabályozás, amely szerint a legfőbb bíróságoknál — mégpedig a M. kir. Kúria, a M. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a M. kir. Legfelsőbb Honvédtörvényszék előtt — ügyfél képviseletében csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki már legalább öt éven át folytatott ügyvédi vagy ezzel azonos megítélés alá eső gyakorlatot.
