Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

98 285. szám. volt. A kétgyermekes családos albérlő ügyvédek közül 15 csupán egyetlen szóbábái álló albérleti szobában lakott és hat olyan ügyvéd volt, aki feleségével és négy gyermekével lakott egyetlen albérleti szobában. A 2100 főbérlő ügyvéd közül 53 lakott egy szobás lakásban, ezek között 13 kétgyermekes, egy pedig négygyermekes családapa volt. 370 volt a száma az irodával együtt kétszobás főbérleti lakást tartó ügyvédeknek, ezek között heten voltak olyanok, akik feleségükkel és öt gyermekükkel laktak kétszobás lakásban. A főbérleti lakással rendelkező ügyvédek közül 137 egy szobát, 61 két szobát, 8 három szobát és hat négy szobát adott ki albérletbe. A keresetképesség megbénulása áltaí előidézett gazdasági gyengülés végső oka az ügyvédi páiya túlzsúfoltsága. Emellett az ok mellett minden más oktényező eltörpül, jóllehet azokat az ügyvédi szervezet és az ügyvédi működés újraszabályozásánál szintén kellő figyelemben kell részesíteni. Az ügyvédi pálya telítettsége tekintetében nemzetközi összehasonlító tájékoztatásul szolgál az, hogy hazánkban 1933-ban be volt jegyezve az ügyvédi kamarák névjegyzékébe 6339 ügyvéd, amelyből Budapesten működött 1933-ban 3223 ügyvéd, egymillió lakosra esik tehát átlagosan 718 ügyvéd. Tekintve az ügyvédek számának állandó s a lakosság számának növekedését meghaladó arányú emelkedését (Budapesten 1934-ben 3242, 1935-ben 3308 ügyvéd volt bejegyezve), ez az indexszám ma még nagyobb, mint 1933-ban volt. Ezzel szemben Ausztriában 1934-ben működött 3364 ügyvéd (ezenfelül 1835 ügyvédjelölt), az 1,874.130 lélekszámú fővárosban 2167 ügyvéd (és 1106 ügyvédjelölt) ; az ország 6,760.233 főnyi lakosságát véve alapul, egymillió lakosra esik 497 ügyvéd. Olaszországban az 1936. évben bejegyzett ügyvédek (avvocato-k és procuratore-k) száma 25.438 ; az 1936. évi április hó 21. napján történt népszámlálás adatai szerint 1,178.491 főnyi népességű Rómában 2826 ügyvéd volt bejegyezve; az ország 42,528.000 főnyi lakosságához viszonyítva tehát egymillió lakosra edk 598 ügyvéd. Németországban 1934-ben volt 18.780 ügyvéd, egymillió lakosra esik átlagosan 288 ügyvéd. Franciaországban 1935-ben működött 4975 ügyvéd éi 2629 ügyvédjelölt Ugyanezek az adatok az 1930. évre vonatkoztatva: 4770 az ügyvédeket és 1807 az ügyvédjelölteket illetően. 1936 július havában a 2,800.000 lakosú Párizsban be volt jegyezve 1814 ügyvéd és 907 ügyvédjelölt; egymillió lakosra esik 1935-ben átlagban 119 ügyvéd (avocat). Ezekben a számokban azonban nincsenek benne az avouékra vonatkozó adatok. Angliában az 1931. évi népszámlálás adatai szerint a barristerek és a solicitorok együttes száma 17.293, a 4,407.000 lakosságú Londonban működött ezek közül 2357 ; egymillió lakosra esik tehát átlagosan (a 39,962.377 főnyi lélekszámot véve alapul) 433 ügyvéd ; Csehszlovákiában 1935-ben be volt jegyezve 4081 ügyvéd (és 2058 ügyvédjelölt) a csehszlovák köztársaság statisztikai hivatalának adatai szerint 927.902 főnyi lakosságot számláló Prágában működött 1160 ügyvéd és 552 ügyvédjelölt; az országnak 15,157.721 lélekszámot számláló lakosságához képest egymülió lakosra esik 268 ügyvéd ; Hollandiában 1930-ban volt 929 ügyvéd, a 7,872.000 főből álló lakosságot számláló országban egymillió lakosra esik 118 ügyvéd; Dániában 1935-ben működött 1585 ügyvéd, a 843.168 főnyi lakosságú fővárosban 802 ügyvéd; az országnak 3,706.349 főnyi lakosságát véve a számítás alapjául egymillió lakosra esett 429 ügyvéd;