Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.
Irományszámok - 1935-255. "A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások
56 255. szám. kell vonni. Ugyanígy kell számításba venni a középbirtok alakjában elidegenített ingatlan területét is, ha ezt a földmívelésügyi miniszter az elidegenítőnek az ügylet bemutatása kapcsán előterjesztett, kérelmére elrendeli. (3) Az átengedésre kijelölhető területből le kell vonni annyi területet, amennyi a birtokból községnek vagy legeltetési társulatnak vagy egyenkint ötven kataszteri holdnál nem nagyobb részletekben földmíveseknek van haszonbérletbe (feles haszonbérletbe) adva és legfeljebb egy olyan haszonbérlemény területét, amely ötven kataszteri holdnál nagyobb, de százötven kataszteri holdat meg nem halad. Le kell vonni továbbá a földbérlő szövetkezetnek haszonbérletbe adott ingatlanokat is, ha a szövetkezet tagjai földmívesek vagy falusi kisiparosok és a szövetkezet által haszonbérelt ingatlan oly részletekben áll a szövetkezet egyes tagjainak használatában, hogy ötven kataszteri holdnál nagyobb terület a szövetkezetnek legfeljebb egy tagjára esik, de ez sem halad meg százötven kataszteri holdat. A jelen bekezdésnek megfelelően hasznosított területet átengedésre kijelölni nem lehet. 12. §. (1) Átengedésre kötelezésnek az előbbi §-ok esetében akkor is helye van, ha az ingatlan birtoka és haszonvétele javadalmast vagy általában oly személyt illet, aki afelett tulajdonosként nem rendelkezik, illetőleg annak elidegenítésére nem jogosult. (2) Ha az ingatlan közös tulajdon, a 8. §. alkalmazásában az egyes tulajdonostársak illetőségét külön kell számításba venni. A közös tulaj donban álló ingatlanokat osztatlanul kell számításba venni, ha azokra az átengedési kötelezettséget a 10. §. alapján meg lehet állapítani, továbbá, ha a tulajdonközösség élők közötti jogügylettel az 1935. évi január hó 1. napja után keletkezett. A kijelölt területeknek a közös birtokból átengedésére a tulajdonostársak egyetemlegesen kötelesek. 13. §. (1) A családi hitbizományokra vonatkozó jogszabályok értelmében hitbizományi kötöttségben maradó ingatlanokból átengedésre kötelezésnek nincs helye. Az ily ingatlanokat a 8—12. §-ok alkalmazásában a hitbizományi birtokos szabad vagyonához hozzászámítani sem lehet. (2) A hitbizományi birtokost a hitbizományi kötöttség alul az 1936: t.-c. 10. §.-a alapján felszabadult ingatlanoknak — a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított — egyharmadrésze erejéig a részesedés megnyílásáig (1936; t.-c. 18. §.) a 8. §-ban megszabott korlátozásokra tekintet nélkül lehet átengedésre kötelezni. Ha a hitbizományi kötöttségből felszabaduló vagyonhoz egy vagy több lakóház (kastély) és azzal kapcsolatos kert (1936: t.-c. 2. §. 5. pont) tartozik, minden községben, ahol ily lakóház (kastély) van, a felszabaduló vagyonból az átengedésre kötelezés után is érintetlenül kell hagyni a lakóház (kastély) és kert fenntartási költségeinek fedezéséhez szükséges jövedelmet biztosító, legfeljebb annyi mezőgazdasági területet, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 5000 korona. E rendelkezést nem lehet több lakóház (kastély) tekintetében alkalmazni, mint ahány részesedésre jogosult csoport (1936 : t.-c. 12. §.) van. (3) A 11. §. rendelkezéseit az előbbi bekezdés alá eső ingatlanokra is alkalmazni kell. 14. §. (1) A jelen törvény alkalmazásában a törvény hatálybalépésekor rendszeres öntözéssel művelt rétet, legelőt vagy szántót, továbbá kertet, komlóskertet, gyümölcsöst, szőlőt és faiskolát, a hatósági kijelölés alapján dohánytermelés céljára használható területekből akkora területet, amenynyire a pénzügyi hatóság dohánytermelési engedélyt adott, halastavat, gyógyhelyet (1929: XVI. t.-c. 3. §.) a rendszeres alagcsövezessél ellátott, végül a föld korábbi értékének felét meghaladó költséggel telkesített te-