Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.

Irományszámok - 1935-255. "A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

255. szám. 57 rületeket a mezőgazdasági terület­hez mindaddig nem lehet hozzászá­mítani és átengedésre kijelölni, amíg az említett rendeltetésük fennmarad, illetőleg az említett berendezések az ingatlan rendszeres használatára szol­gálnak. Ugyanez áll az ily célra ké­sőbb felhasznált azokra a területekre is, amelyek a törvény hatálybalépése előtt nem állottak mezőgazdasági mű­velés alatt, továbbá a törvény ha­tálybalépésekor már mezőgazdasági müvelés alatt állott területekből utóbb rendszeres öntözéses müvelés alá vont területekre. (2) Egyébként azokat a mezőgazda­sági területeket, amelyeket a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépése után fordít az (1) bekezdésben megjelölt célra, továbbra is mezőgazdasági terü­letekként kell ugyan számbavenni, azok átengedésére kötelezni azonban a tulajdonost csak akkor lehet, ha a birtok más részéből a megfelelő terü­letet kijelölni nem lehet. (3) Atengedési kötelezettség alá eső birtokból az 1935. évi január hó 1. napja után erdősített területeket, ha az erdősítés előtt mezőgazdasági mű­velés alatt állottak, továbbra is mező­gazdasági területekként kell az áten­gedés! kötelezettség mértéke szem­pontjából számításba venni, kivéve, ha azokat az erdőrendészeti hatóság rendelkezésére vagy az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdőrendészeti ha­tóság, illetőleg az 1936. évi január hó 1. napja után a földmívelésügyi minisz­ter előzetes engedélyével erdősítették. A jelen §. (2) bekezdésének rendelkezé­seit az ily előzetes engedély nélkül erdősített területekre is megfelelően al­kalmazni lehet. 15. §. (1) A tulajdonosnak ugyan­abban a községben fekvő vagy bár több község határában fekvő, de terü­letileg összefüggő oly birtokából, amely­ből a tulajdonost már átengedésre kö­telezték, újabb átengedésre kötelezés­nek csak akkor van helye, ha az áten­gedésre kötelezés után megszűnt a 9. §. (1) bekezdésének d) pontjában, illetőleg all. §. (3) bekezdésében emlí­tett olyan körülmény, amely az áten­gedésre kötelezés mértékét csökken­tette. Kincs helye újabb átengedésre kötelezésnek, ha az említett körülmé­nyekben beállott változás következté­ben azt harminc kataszteri holdnál kisebb terület tekintetében lehetne végrehajtani. (2) Ujabb átengedésre kötelezés ese­tében a meglévő birtokállományhoz kell számítani azt a területet, amelyet a tulajdonos már átengedett és az átengedésre kijelölhető területből ugyanannyit le kell vonni. (3) A jelen §. szempontjából nem lehet átengedésre kötelezésnek tekin­teni az illeték- és adótartozások ingat­lannal való kiegyenlítéséről szóló VI. fejezet alapján ingatlannak tulajdonul átadására kötelezést. 16. §. (1) Az érdekelt tu>ajdonos a földmívelésügyi minisztertől tanúsít­ványt kérhet: a) arról, hogy a kérelmező birtoka tekintetében az átengedésre kötelezés törvényes előfeltételei nem állanak fenn ; b) arról, hogy a kérelmezőt a jelen törvény értelmében legfeljebb milyen nagyságú, illetőleg kataszteri tiszta jövedelmű terület átengedésére lehet kötelezni; c) arról, hogy az átengedésre köte­lezés meghatározott időn belül, amely tizenkét évet meg nem haladhat, nem fog bekövetkezni. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter az előbbi bekezdés a) vagy b) pontja alá eső tanúsítvány kiadását megta­gadja, vagy a kérelem tárgyában ki­lencven nap alatt nem határoz, a 3. §-ban megállapított bíróság előtt lehet kérelmet előterjeszteni annak megál­lapítása iránt, hogy az átengedésre kötelezés előfeltételei nem állanak fenn, illetőleg a b) pont esetében annak megállapítása iránt is, hogy a kérelme­zőt a jelen törvény értelmében legfel­jebb milyen nagyságú, illetőleg ka­Eépv. iromány. 1935—1940. V. kötet. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom