Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-234. Törvényjavaslat az Országos Földhitelintézetről
234. szám. 491 A harmadik bekezdésnek azt a rendelkezését, hogy a két intézet egyesülés folytán való megszűnésénél a fennálló jogszabályoknak, illetőleg az intézeti alapszabályoknak rendelkezéseit nem kell alkalmazni, az indokolja, hogy, amint a 2. §-nál már ki volt fejtve, a két intézet egyesülése más természetű, mint amelyet a kereskedelmi törvény és egyéb jogszabályok szem előtt tartanak s igy a két intézet egyesülésénél a fennálló jogszabályok rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A 4. §-hoz. A második bekezdésnek azt a rendelkezését, hogy a két egyesülő intézet magánjogai és magánjogi kötelezettségei az új intézetre szállnak át, ismét az indokolja, hogy az egyesüléssel egyik intézet sem számol tátik fel, hanem az új intézet a két egyesülő intézet működését tovább folytatja. Ugyanez a meggondolás indokolja a harmadik bekezdésnek azt a rendelkezését, amely a két egyesülő intézet által kibocsátott záloglevelek tekintetében mondja ki azt, hogy a két egyesülő intézet jelzálog jogilag biztosított kölcsönkövetelései immár a két intézet által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékául fognak szolgálni. Ez a rendelkezés a kibocsátott záloglevelek fedezetének biztonságát nem érinti, mert a záloglevelek jelzálogjogokkal törvényszerűen fedezve vannak és ez a fedezeti alap változatlanul megmarad. Az 5. §-hoz. Az 5. §. azokat a rendelkezéseket foglalja Össze, amelyek a kormány felügyeletét biztosítják az új intézettel szemben. Ezek a rendelkezések a következők : az alapszabályok módosítása a pénzügyminiszternek a földmívelésügyi miniszterrel egyetértő jóváhagyását igényli, az új intézet elnökét és alelnökét (alelnökeit, ha az intézetnek több alelnöke lesz) az államfő, vezérigazgatóját a pénzügyminiszter erősíti meg, az intézet igazgatóságába a pénzügyminiszter, illetőleg a földmívelésügyi miniszter egy-egy tagot rendel ki, a pénzügyminiszter az alapszabályok ellenőrzése céljából az intézethez kormánybiztost nevez ki. A 6. §-hoz. Ez a §. lényegében az 1911: XV. t.-c. 3. §-ának 3. pontjából van átvéve. A §. az említett törvényhelytől csak annyiban tér el, amennyiben Utal arra, hogy az alapszabályok feljogosíthatják az intézetet, hogy valamely tagjának tagságát megszüntetheti, de maga a tag tagságának megszüntetését nem kívánhatja. Ez a mai' tényleges helyzet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, csakhogy eddig ez a szabály az intézet alapszabályaiban volt elhelyezve. A rendelkezés fontossága azonban megkívánni látszik, hogy a rendelkezés törvényben mondassék ki. A 7. §-hoz. Mindkét egyesülő intézetnek van nyugdíjpénztára. Ezek az 1928 : XL. t.-c. 147. §-a értelmében önálló jogi személyiséggel bírnak, amelyet a két intézet egyesülése nem érinthet. Miután azonban a jövőben esetleg kívánatossá válhatik a két nyugdíjpénztár egyesítése, az utolsó bekezdés olyan rendelkezést tartalmaz, amely erre a jogi lehetőséget megadja. A 8. §-hoz. Ez a §. a két egyesülő intézetre vonatkozó azokat a jogszabályokat, amelyek a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben nincsenek, az új intézetre is alkalmazni rendeli. Ezek a jogszabályok különösen abból a szempontból érdemelnek figyelmet, hogy a két intézetet hivatásukból folyó különleges állásukra való tekintettel több olyan különleges joggal ruházzák fel, amelyek az elsősorban magánérdekek céljából alakult intézeteket rendszerint nem illetik meg. Ezek a különleges jogok, lényegüket tekintve, a következőképpen csoportosíthatók : 1. Kivételek a kereskedelmi törvény egyes rendelkezései alól. 62*
