Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-234. Törvényjavaslat az Országos Földhitelintézetről

490 234. szám. IL RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Minthogy mind a két egyesülő intézetről törvény rendelkezik, nevezetesen a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéről az 1879 : XXXIX. törvénycikk, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről pedig az 1911: XV. törvénycikk, törvénynek kell kimondani azt is, hogy a két intézet egy új intézetté egyesülhet. Az egyesülést, illetőleg az új intézet megalakítását azután a két egyesülő intézetnek, illetőleg az alakuló új intézetnek szervei fogják megvalósítani azok szerint a szabályok szerint, amelyek a törvény 2—5. §-ában vannak megállapítva. A 2. §-hoz. A 2. §. az új intézet alakuló közgyűlésének különleges szabályait foglalja össze. Ezekre a különleges szabályokra azért van szükség, mert az intézetek egyesülésének az a módja, amelyet a jelen törvény meg akar valósítani, más, mint az az eset, amikor az egyik intézet a másik intézetet magábaolvasztja. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége egyesülésének a célja ugyanis nem az, hogy az egyik intézet a másikat magába olvassza, hanem az, hogy a két intézet egyesülésével egy új, erősebb intézet álljon rendelkezésre, amely a jövőben ráhárítandó feladatokon kívül a két egyesülő intézet eddigi üzletkörét továbbra is folytatja. Ebben a §-ban szabályozni kellett azt a kérdést, hogy az alakuló közgyűlésen ki elnököl. Az elnök kiküldését e §. a pénzügyminiszterre bízza. Ezt a rendelkezést az államnak a két egyesülő intézetnél elvállalt érdekeltsége indokolja. A törvényben kellett szabályozni azt a kérdést is, hogy a két egyesülő intézetnek az alakuló közgyűlésen megjelent tagjait a szavazati jog milyen mértékben illeti meg. A 3. §-hoz. Az első bekezdés rendelkezését az új intézet különleges volta magyarázza. Míg ugyanis a szövetkezetek általában elsősorban saját tagjaik érdekeit szolgálják, az új intézetnél a közérdek szolgálata a főszempont. Ebből a különbségből folyik azután egyrészt az, hogy az új intézet szervezete sokban különbözni fog az elsősorban magánérdeket szolgáló szövetkezetek szervezetétől, másrészt az, hogy míg egyéb szövetkezeteknél a cégbíróság ellenőrzése biztosítja azt, hogy az alapszabályok a tagok érdekeit a magánjog szabályainak megfelelően megvédik-e, az új intézetnél a kormány —- pénzügyminiszter, földmívelésügyi miniszter és igaz ságügyminiszter — van hivatva elsősorban megbírálni, hogy az alapszabályok megfelelnek-e annak a köziérdeknek, amelynek érdekében az új intézet alakult. Minthogy tehát az új intézet alapszabályai a kormány jóváhagyásával jönnek létre, elesik a szükségessége annak, hogy az alapszabályok tartalmát a cégbíróság szintén felülvizsgálja.