Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-197. Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról
1Ö7. szám. felvételi díj befizetését tanúsító elismervényt is. 14. §. Az 1922 : XII. t.-c. 44. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A reál jog megszűnik : a) attól a naptól számított húsz év eltelte után, amely napon a reáljo( arról, akinek a jelen törvény hatálybalépésekor tulajdonában volt, másnak tulajdonába ment át. A reáljognak utolsó tulajdonosa azonban az iparüzletet személyjogon folytathatja, ha a reál jog megszűnésétől számított harminc nap alatt az illető ipar gyakorlásához megkívánt kellékeket saját személyében vagy üzletvezetője személyében igazolja, b) ha tulajdonosa, illetőleg a reáljog bérbeadása esetében a bérlő az ipart egy éven át nem gyakorolja. 15. §. Az 1922 : XII. t.-c. 45. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Hasonlóképpen joga van minden iparosnak arra, hogy műhelyi vagy üzleti berendezését, gépeit, szerszámait és egyéb üzleti eszközeit, amenynyiben külön jogszabály másként nem \ rendelkezik, rendszeresen alkalmazott személyzete munkájának igénybevételével kezelje és javítsa. Az iparos saját üzemének céljára a készítményei forgalombahozásához szükséges burkolatokat is elkészítheti, de ha a burkolat olyan áru, amely Önállóan is forgalomnak tárgya és annak elkészítése valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik, azt csak akkor készítheti el, ha ennek az iparnak gyakorlására ipar jogosítvány a van. 16. §. Az 1922 : XII. t.-c. 47. §-át harmadik ? negyedik és ötödik bekezdésként a következő rendelkezések egészítik ki: Kereskedő, akinek csupán kereskedelmi szakmára szóló ipar igazolvány a van, cipő, férfi- és fiúruha, női- és leány ruha, valamint szőrmeáru elkészítését és javítását nem vállalhatja és az említett áruk elkészítése vagy javítása céljából mértéket sem vehet. Az a kereskedő, aki kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján cipő, férfi- és fiúruha, női- és leányruha, vagy szőrmeáru árusításával foglalkozik, a vevő által kívánt árunak az árukészletből kiválasztása, valamint a kiválasztott árunak a vevő igényét kielégítő átalakítása céljából mértéket vehet és a kiválasztott áru megfelelő átalakítását elvállalhatja, de az átalakítási munkát csak az annak végzésére jogosult iparossal végeztetheti. Ez a korlátozás nem terjed ki azokra az alárendelt jelentőségű kisebb igazításokra (minők például a gombnak vagy csatnak más helyre varrása, a cipőre gumisarok feltétele stb.), amelyeknek elvégzése szakismeretet nem igényel. Az ilyen igazításokat a kereskedő és személyzete is elvégezheti. Az iparügyi miniszter az illető érdekképviseletek meghallgatása után a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve kiadott rendelettel 1. a harmadik és negyedik bekezdésben foglalt rendelkezések hatályát a felsorolt árukon felül más olyan árukra is kiterjesztheti, amelyeknek előállítása valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik ; » 2. megállapítja, hogy azok a kereskedők, akik a jelen törvény, illetőleg az 1. pont alapján kiadott rendelet hatálybalépését megelőzően a felsorolt áruk elkészítésének és javításának elvállalásával és ebből a célból mérték vételével foglalkoztak, ezt a tevékenységüket a második bekezdésben megszabott keretek között mely időpontig végezhetik ; 3. megengedheti, hogy a kereskedő kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján az általa eladott árunak a vevő helyiségében felállításával és felszerelésével járó kisebb jelentőségű munka elvégzésére megrendelést vegyen át, ezt a munkát azonban csak az arra jogosult iparossal végeztetheti.
