Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-197. Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról

197. szám. 5 17. §. Az 1922 : XII. t.-c. 48. §-ának első bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki: Az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve a 47. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében ipari munkának és kereskedelmi szakmának egy helyiségben folytatását eltilthatja. 18. §, Az 1922: XII. t.-c. 58. §-a első bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az említett közszempontokból bizonyos ipari munkáknak végzését, anyagoknak és félgyártmányoknak feldolgozását, illeíőleg árucikkeknek forgalombahozását korlátozhatja, feltételekhez kötheti, esetleg el is tilthatja. 19. §. Az 1922 : XII. t.-c. 70. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az iparűzési jogot az annak elvonását kimondó jogerős ítélet végrehajtásának esetein felül szabályszerű eljárás alapján határozott vagy határozatlan időre el lehet vonni: a) iparigazolvány alapján űzhető ipar gyakorlása esetében, ha az iparost az állam, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt három hónapot meghaladó szabadságvesztésbüntetésre • vagy ily bűntett miatt jogerősen elítélték, továbbá, ha oly cselekmény miatt, amely szakmai

4 megbízhatóságát kétségessé teszi, három éven belül háromízben jogerősen elítélték : b) engedélyhez kötött ipar gyakorlása esetében, ha az iparost bűntett, az állam ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elítélték, továbbá, ha oly cselekmény miatt, amely szakmai megbízhatóságát kétségessé teszi, három éven belül kétízben jogerősen elítélték. Az iparűzési jog határozott időre szóló elvonásának tartama öt évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben az iparűzési jog elvonása határozatlan időre történt, az illető megfelelő időn át tanúsított kifogástalan magaviselet után ipar jogosítványt kaphat. Valamely ipart reál jog alapján gyakorló iparossal szemben az iparűzési jog elvonása szintén helyt nyerhet, de az iparos reáljogát értékesítheti. Az iparűzési jog elvonása az iparhatóságnak, illetőleg ha az ipar jogosítványt más hatóság adta, ennek hatáskörébe tartozik. Az iparűzési jog elvonása tárgyában a közigazgatási bírósághoz halasztó hatályú panasznak van helye. Az iparűzési jog elvonásának hatálya az ország egész területére szól. 20. §. Az 1922 : XII. t.-c. 79. §-át harmadik bekezdésként a következő rendelkezés egészíti ki: Az illetékes miniszter a tanonciskolái oktatás eredményessége érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja, hogy az évnek mely szakában szabad tanszerződést kötni és segédi vizsgálatot tartani. 21. §. Az 1922: XII. t.-c. 89. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A tanidő általában nem lehet három évnél rövidebb és négy évnél hosszabb; oly tanoncok tekintetében, akik valamely középiskola vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték vagy tizenhatodik éretévüket betöltötték, két évnél rövidebb és három évnél hoszszabb; oly tanoncok tekintetében, akik valamely középiskola vagy polgári iskola hat osztályát elvégezték, egy és félévnél rövidebb s két és félévnél hosszabb ; végül oly tanoncok tekintetében, akik érettségi bizonyítva nnyal rendelkeznek, hat hónapnál rövidebb s egy és fél évnél hosszabb. Az illetékes miniszter az illető érdekképviseletek meghallgatása után azokra az iparokra nézve, amelyeknek viszonyai ezt szükségessé teszik, a tanidő tartamát az első bekezdés korlátai között külön-külön is megszabhatja, ha pedig egyes iparokra természetüknél fogva az első bekezdés