Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

m 107. szám. korlátozza. Félő tehát, hogy a megélhetési nehézségek fokozódásával egy lelkileg kévésbbé erős nemzedék orvosai között a jövőben a létért harcnak olyan foka fejlődhetik ki, amely nagymértékben veszélyeztetheti nemcsak az orvosi kar jó hírét, hanem az egész ország közegészségügyét és a közönség egészségügyi ellátását is. Ennek megelőzését célozza az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslat, amelyet ezennel a t. képviselőház elé van szerencsém terjeszteni, A törvényjavaslat hat fejezetre tagozódik. Az első az orvosi kamarák szervezetét, a második a kamarai tagságot, a harmadik az orvosi gyakorlatot, a negyedik és ötödik a fegyelmi és büntető rendelkezéseket tárgyalja, a hatodik fejezet pedig vegyes rendelkezéseket foglal magában. I. Az orvosi érdekképviselet szervezetét illetően a javaslat egyesíti azokat az előnyöket, amelyek az egyetlen érdekképviselet és a több, egymás mellett működő érdekképviselet megoldásában külön-külön vannak. * Az ország területén több kerületi kamara működik, amelyek közvetlenül érintkeznek a tagokkal és elsősorban hivatottak a konkrét érdekképviseleti ügyek intézésére. Ezeket a kamarákat foglalja egybe az országos kamara, mint az ország orvosi karának egyetemes érdekképviselete és csúcsszervezete. Mind a kerületi, mind az országos kamara az önkormányzat elvén épül fel. Az Önkormányzat elvének érvényesítésén kívül azonban szükségszerűen szabályozni kell a kormány felügyeleti jogát is. Elkerülhetetlen ugyanis a gondoskodás arról, hogy az önkormányzat megfelelő hatósági felügyelet alá kerüljön s ezzel kapcsolatban a hivatása teljesítésére alkalmatlan önkormányzati működés közérdekből megakadályoztassék. Ebből a célból adja meg a javaslat a fofelügyeleti hatóságnak a felfüggesztés jogát is. Ez a jog éppen úgy a belügyminisztert illeti meg, mint ahogy az ő jóváhagyása szükséges a jelentősebb határozatok (költségvetés, zárszámadás, ügyrend, a díjazás legkisebb mértékére, a segélyalapra, a jóléti intézményekre, valamint az orvosi gyakorlatra vonatkozó szabályzat, a fegyelmi szabályzat, a tagok összességére pénzbeli megterhelést jelentő minden határozat) végrehajthatóságához. A kerületi kamarák számat, területét és székhelyét a belügyminiszter rendeletben állapítja meg akként, hogy mindegyik kamara legalább száz tagot foglaljon magában. A kerületi kamarák kormányzati szerve az ősgyűlés jellegű közgyűlés. A nagyobb taglétszámú kerületi kamarák közgyűlése azonban — éppen a tagok nagy szamára tekintettel — alig alkalmas arra, hogy a feladatkörébe utalt teendőket nehézség nélkül elláthassa. Erre tekintettel a javaslat a belügyminiszternek felhatalmazást ad, hogy mindazokban az esetekben, midőn a kerületi kamara tagjainak száma ezernél több, képviseleti közgyűlés szervezését rendelhesse el. A képviseleti közgyűlés általában a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés teendőit intézi.. Kern illetik meg azonban a képviseleti közgyűlés tagjait azok a jogok, melyek a kamarai tagoknak legszemélyesebb jogai, amelyeknek a képviseleti közgyűlés tagjaira való átruházása tehát kellőleg meg nem indokolható; nem gyakorolhatja ennélfogva a képviseleti közgyűlés a tisztikarnak, a választmány és az országos választmány tagjainak, úgyszintén az országos közgyűlésbe, valamint a törvényhatósági bizottságokba kiküldötteknek választását. Minthogy egyes kerületi kamarák területe az ország több vármegyéjére terjedhet ki, bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy a kerületi kamarák keretében, de azok központján kívül, egy vagy több helyi bizottság szerveztessék, melynek ügyvezetője a helyi bizottság területén lakó orvosokat orvoskari vagy közegészségügyi vonatkozású kérdések megbeszélése végett értekezletre hívhassa össze s meg-