Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról
107. szám. 67 állapodásukat vélemény vagy javaslat alakjában a kamarához továbbíthassa. Ezért a javaslat szerint a kerületi kamara közgyűlésének előterjesztésére a belügyminiszter megengedheti, hogy a kerületi kamara a szükséghez képest egy vagy több ily helyi bizottságot szervezhessen, sőt gondoskodik arról is, hogy az ezek működésével felmerülő költségek a kamara költségvetésében találjanak fedezetet. Az országos kamara működése a magyar állam egész területére kiterjed. Az országos kamara kormányzati szerve ugyancsak a közgyűlés, mely főleg a kamarák kiküldötteiből áll. A kamarák az arányos és a kisebbségi választási elv alapján, minden száz tag után kapnak képviseletet az országos kamara közgyűlésén. Minthogy a kerületi kamarák taglétszáma tekintetében előreláthatólag nagy különbségek nem lesznek, ez a megoldás egyrészt biztosítja a tárgyalóképességet, másrészt a kamarák arányos képviseletét is. Ügy a kerületi kamarák, mint az országos kamara konkrét ügyintéző szerve a választmány. A javaslat abban is követi az újabb jogfejlődést, hogy a nagyobb létszámú önkormányzati szervnek: a közgyűlésnek inkább a kormányzati tennivalókat, míg a kisebb számú választmánynak a konkrét ügyintézést tartja fenn. Az igazgatási tennivalókat ellátó kisebb létszámú választmányban a választmányi tagokon felül helyet foglalnak a kamarai tisztviselők, sőt az országos választmányban ezeken kívül még a kerületi kamarák két-két tisztviselője is. Az országos választmány azonban nem szerve az országos közgyűlésnek, hanem abba minden kamara közvetlenül két-két rendes és ugyanannyi póttagot választ, az országos közgyűlés pedig csak az általa megválasztott tisztikart küldi a választmányba. A többséget tevő vidéki orvosok érdekeit kellőkép biztosítja az a körülmény, hogy a kerületi kamarák elnökei és titkárai a választmánynak tagjai. Említést érdemel a fellebbviteli fokozatok megállapítása. Míg a kerületi kamara választmányának határozatait — a törvényben meghatározott esetek (pl. fegyelmi ügyek) kivételével — a kerületi kamara közgyűléséhez lehet fellebbezni, addig az országos választmány fellebbviteli szerve •— mivel nem az országos közgyűléstől, hanem az t egyes kamaráktól közvetlenül nyerte megbízását — nem az országos közgyűlés, hanem a belügyminiszter. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom kiemelni, hogy az orvosi kar védelmét a javaslat messzemenően biztosítja, amennyiben a tagfelvételi kérdésekben, úgyszintén a választások kérdésében és a fegyelmi ügyekben a közigazgatási bírósághoz jogorvoslatot enged. A közigazgatási bíróság döntéseinek szakszerűségét pedig fokozza azzal, hogy e bíróságnál a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának mintájára orvosi tanács alakítását rendeli. '•; , A'kerületi kamaráknak és az országos kamarának mint az orvosok érdekképviseleti szervének elnökei vannak hivatva arra, hogy az orvosoknak az egészségügyi közigazgatással való harmonikus együttműködést biztosítsák; ennélfogva nemcsak az autonómia, hanem a kormányzat bizalmát is bírniok kell. Éppen ezért a javaslat szerint a kamarák elnökeit tisztükben a belügyminiszter erősíti meg. A javaslat az önkormányzatban mellőzni akarja a fölösleges hierarchiát és nem akar önkormányzati bürokráciát teremteni. Ezért csak a legszükségesebb hat tisztviselőt rendszeresíti úgy a kerületi kamaránál, mint az országos kamaránál. Ha a kerületi kamara tagjainak száma az ezret meghaladja, a hat tisztviselőn kívül még egy alelnök és egy főtitkár is választható. II. A második fejezetnek vezető gondolata az, hogy a kamara tagja minden orvos, aki olyan tevékenységet folytat, amelynek végzése orvosi oklevélhez van kötve. A javaslat e rendelkezéséből folyólag a kamarának nemcsak a tényleges gyakorlatot folytató, hanem azok az orvosok is a tagjai, akik magángyakorlatot nem folytatnak ugyan, de az orvosi oklevél nyújtotta képesítés és az abból folyó 9*
