Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról
107. szám. 65 vezőbb helyzetben vannak. A Németbirodalom csaknem minden államában vannak orvosi kamarák; ezek szervezete többé-kevésbbé az orvosi kamarákról és az orvosi kamarai választmányokról szóló 1926. évi december hó 30-án hozott porosz törvény rendelkezéseihez alkalmazkodik. Ausztriában 1891 óta működnek orvosi kamarák; a szövetségi tanács ezenfelül szabályozni kivánja az orvosi hivatás gyakorlását. A csehszlovák köztársaság 1929. évi június hó 28-án kelt törvényével állította fel az orvosi kamarákat, ugyanakkor kelt másik törvényével pedig az orvosi hivatás gyakorlását szabályozta. A román királyság az általános közegészségügyi törvényének keretein belül gondoskodott az orvosi érdekképviseletről. A legrégibb orvosi érdekképviselet az 1818. évi március 12-i törvényen alapuló belga tartományi orvosi bizottság, amelynek továbbfejlesztéséről most történik gondoskodás. Az individualista szellemet talán legerősebben képviselő Anglia is erősen közeledett az orvosi érdekképviseleti rendszer felé, amennyiben részben az érdekeltség által választott General Medical Council of Medical Education and Registration dönt az orvosi gyakorlat és orvosi fegyelmi vétségek tekintetében. A hazai és külföldi jogfejlődéstől eltekintve, megállapíthatjuk, hogy a törvényes orvosi érdekképviselet megalkotását és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdések szabályozását főképpen a jelenlegi kuszált, a háború utáni nehéz időkben kialakult társadalmi viszonyaink teszik szükségessé. Magyarországon ugyanis az orvosok száma rövid időn belül meg fogja haladni az ország felvevőképességének felső határát, mert az orvosi pálya túlzsúfoltsága az orvosi utánpótlásnak a kiesésnél jóval nagyobb mérve következtében évről-évre nő. Ezt igazolják az alábbi adatok : Ev 1929 A kiadott orvosi oklevelek száma 540 Az elhalt orvosok száma: 93 Az utolsó hat év átlagában tehát évente 440 egyén jutott orvosi diplomához, míg ugyanezen évek átlagában évente 98 orvos halt el; tehát az orvosi létszám évenkint átlagosan 342 diplomás orvos számával növekedett. A már jelenleg is fennálló túlzsúfoltság mértékének szemléltetése céljából megemlítem azt a tényt, hogy Magyarországon —• tekintettel arra, hogy az orvosok száma közel 9000 —• átlagban minden 1000 lakosra esik egy, Budapest székesfővárosban pedig —• az orvosok száma 3868 lévén —• körülbelül minden 259 lakosra esik egy orvos. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásként megemlítem azt is, hogy a hasonlíthatatlanul kedvezőbb gazdasági helyzetben levő NagyBritanniában egy orvosra 1069 lakos esik, Londonban 995, a Németbirodalomban 1237, Berlinben 700, Franciaországban 1596, Párizsban 630, a szomszéd államok közül a csehszlovák köztársaságban 666, Prágában 533, Romániában 2789, Bukarestben 439. Ausztriában ugyan magasabb az országos arányszám, mint Magyarországon, Bécsben azonban 520 lakosra esik egy orvos, tehát itt az orvosi pálya túlzsúfoltságának veszélyeit az orvosok arányosabb eloszlása némileg ellensúlyozza. • Igaz ugyan, hogy a törvényhozás és a kormányzat gondoskodnak arról, hogy az orvosok közérdekű munkásságának a megelőző egészségvédelemben, a népegészségügy különböző megnyilvánulásaiban, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemben, a tüdőbeteg- és nemibeteggondozásban új területek nyíljanak meg; de az elhelyezkedésnek ezek a lehetőségei is egyre jobban csökkennek, mivel a nagymértékben elmélyült gazdasági válság a preventív közegészségügy és általában a szociális gondozás további kiépítésének lehetőségeit jelentős mértékben Képv. iromiáiny. 1935—1940. III. feöteit. 9 1930 1931 1932 1933 1934 488 425 430 377 385 440 99 105 101 98 93 98
