Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

270 121. szám. második bekezdésének 1—6. pontja alapján kizárt várományos a felszabadult hitbizományi vagyonban nem részesedik. 13. §. Ha a 12. §. 2. és 3. pontjában említett csoportok valamelyikében nincs jogosult várományos, az erre a csoportra eső vagyonrészen a többi csoporthoz tartozó jogosultak a nekik jutó vagyonrészek arányában osztoznak. 14. §. Ha a részesedésre jogosult csoportok (12. §. 1—3. pont) egyikében sincs jogosult várományos, a hitbizományi kötelék alól felszabadult vagyon az utolsó hitbizományi birtokos érvényes eltérő végintézkedése hiányában a törvényes örökösödés rendje szerint azokra száll, akik a részesedés megnyílta idejében a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának e vagyon tekintetében törvényes örökösei volnának. 15. §. Ha e törvény hatálybalépése idejében maga a hitbizomány alapítója vagy oly személy a hitbizomány birtokosa, aki a hitbizományt oly meghagyás alapján létesítette, amely a birtokos ivadékain kívül másnak utódlási jogot nem biztosított és a hitbizományi birtokosnak ivadékai vannak, a 12. §. 3. pontjában megjelölt várományosok figyelmen kívül hagyásával a felszabaduló vagyon csakis a 12. §. 1. és 2. pontjában meghatározott jogosultakat illeti. 16. §. Ha olyan személy, aki mint első várományos a hitbizományi utódlásra jogosult lett volna, e jogáról lemondott, ez a lemondás nem akadálya annak, hogy a lemondó, mint a felszabaduló vagyon utolsó hitbizományi birtokosának ivadéka vagy oldalrokona (12. §. 2. és 3. pont) vagy mint törvényes örököse (14. §.) a felszabaduló hitbizományi vagyonra vonatkozó jogait érvényesítse. 17. §. A részesedésre jogosult várományosok (12. §. 1—3. pont) a felszabadult vagyon megosztását közokiratba foglalt egyességgel a 12—16. §-ok rendelkezéseitől eltérően s a részesedés megnyílta előtt is szabályozhatják és pedig akként is, hogy abban az esetben, ha a részesedés a hitbizományi birtokosnak a hitbizományi birtoklásról vagy az előorökösként bírt. felszabadult vagyonról való lemondása folytán fog megnyílni (18. §.), a felszabadult vagyonból — az egyességben meghatározott mértékben — a hitbizományi birtokos is részesedjék. A részesedés megnyílása előtt kötött egyesség csak annyiban hatályos, amennyiben az egyesség kötésében mindazok a személyek résztvettek, akiket a részesedés megnyíltakor a felszabaduló vagyonban részesedési jog valóban megillet. Ha a részesedésre jogosultak valamelyike nem korlátlanul cselekvőképes, az egyességhez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Semmis az oly szerződés, amellyel a várományos a részesedés megnyílása előtt a felszabaduló vagyonra vonatkozó reménybeli jogait a hitbizományi birtokoson és a részesedésre jogosultak körén kívül álló személyre átruházza vagy arra ily személynek jogot enged. 18. §. A jogosultak részesedése a felszabadult vagyonban abban az időpontban nyílik meg, amikor a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon hitbizományi birtokosa meghal vagy hitbizományi birtoklási jogát lemondás következtében vagy egyéb okból elveszti, avagy az előorökösként bírt felszabadult vagyonról lemond. A részesedés megnyílásától számított három hónap eltelte után a hitbizományi bíróság a felszabaduló vagyon megosztásával kapcsolatos kérdések tárgyalására kir. közjegyzőt küld ki. Ha a kir. közjegyző előtt a kiküldéstől számított hat hónapon belül egyesség létre nem jönne, a kir. közjegyző a hitbizományi bíróságnak jelentést tesz. A hitbizományi bíróság ilyen esetben nem peres eljárás útján állapítja meg azt, hogy a felszabadult vagyonban a 12—16. §-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arány szerint