Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. 261 »Nem lehet gondnok az, aki a hitbizománynak vagy a hitbizományi birtokos­nak hitelezője vagy adósa.« Indokoltnak tartja ugyanis a bizottság a gondnoki tisztből annak a hitelező­nek és annak az adósnak kizárását is, akinek a javára, illetőleg terhére nem hit­bizományi jellegű tartozás áll fenn, vagyis aki röviden szólva nem a hitbizomány­nak hitelezője vagy adósa ugyan, hanem aki a hitbizományi birtokossal a hitbizo­mányi vagyontól függetlenül áll a hitelező vagy az adós jogviszonyában (ú. n. személyes hitelező vagy adós). 53. Az 54. §. második sorából a »bármely«, negyedik és ötödik sorából pedig a »számadások bemutatására« szavak törlését javasolja a bizottság. A »bármely« szó törlésével a bizottság a legtávolabbi s így alig érdekelt váro­mányosok részéről eredő esetleges zaklatásoktól kívánja megóvni a hitbizományi birtokost; egyébként az eljárást szabályozó rendeletbe fog tartozni annak szabá­lyozása, hogy kiket kell az 54. §-ban említett kérelem előterjesztésére jogosított várományosoknak tekinteni. Ami pedig a másik két szó törlését illeti, ezt a bizottságnak az az álláspontja indokolja, hogy az eredményes vagyonfelügyelet érdekében nem okvetlenül szük­séges a hitbizományi birtokosnak esetleg olyan számadások bemutatására köte­lezése, amely számadások nyilvánosságra jutása másokkal szemben fennálló jogos érdekeit sérthetné, 54. Javasolja a bizottság, hogy az 55. §. szövege az alábbiak szerint módo­síttassék, illetőleg kiegészíttessék: Az 1. pont szövegéül a következő mondatot ajánlja a bizottság : »1. ha a hit­bizományi birtokos a hitbizományi vagyon állagát rongálja, rendeltetésétől jog­ellenesen elvonja, vagy a vagyon állagát, termőképességét vagy jövedelmezőségét rossz vagyonkezeléssel veszélyezteti;« A 2. és 3. pont változatlanul maradásával a 4. pont törlendő. Az 5. pont tartalmilag változatlanul maradjon, mint az át számozás folytán 4. pont. A 6. pont változatlanul maradjon, mint 5. pont. A 6. ponttá átalakuló 7. pontból törölni kell a »vagy ha« szavakkal kezdődő és »hajt« szóval végződő utolsó mellékmondatot. A §. kiegészítendő a következő új — utolsó — bekezdéssel: »Hitbizományi zárlat és egyidejűleg fennálló másnemű zárlat hatályának egy­máshoz való viszonyát és a különböző zárlatok fennállása esetében követendő eljá­rást az igaz ságügy miniszter rendelettel szabályozza.« Az l.pont idézett bővítését azért tartja szükségesnek a bizottság, mert a vagyon állagának nemcsak rongálása, de már veszélyeztetése, nemkülönben a ter­mőképességnek vagy jövedelmezőségnek veszélyeztetése is, — feltéve, hogy mindez rossz vagyonkezelés következménye — a hitbizományi vagyon érdekeivel annyira ellentétben álló magatartás, hogy a vagy onfelügy elet végső eszközének alkalma­zását : a zárlat elrendelését indokolttá teheti. * A 4. pont azért törlendő, mert a hitbizományi birtokos részére a gyámhatóság által kirendelt gondnok a hitbizományi vagyont minden tekintetben megfelelő módon kezelheti, sőt köteles kezelni s ekként a hitbizományi birtokos gond­nokság alá helyezése miatt nincs okvetlenül szükség zárgondnok kirendelésére is, ha e § más pontjában említett esetek valamelyike nem áll fenn. A 6. ponttá átalakuló 7. pontból az említett mellékmondat törlése zaklatások-, tói kívánja megóvni a hitbizományi birtokost. Végül az utolsó bekezdésbe foglalandó törvényi felhatalmazásra — a 314. §-ban eljárási szabályok alkotására adott felhatalmazás mellett — azért van szükség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom