Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

262 121. szám. mert a különböző zárlatok viszonyának szabályozása anyagi jogszabályok alkotását is szükségessé teszi. 55. Javasolja a bizottság, hogy az 59. §. harmadik bekezdésében levő »utódlásból« szó után szúrassanak be á következő szavak : »a 30. §. második bekezdésének 1—6. pontja alapján«, egyben a zárójelben a 30. §-ra tett utalás töröltessék. Erre a módosításra a 12. §. utolsó bekezdésével kapcsolatban elhatározott s fentebb már indokolt hasonló módosítás nyújt magyarázatot. 56. A 61. §. első bekezdésének a »várományosai« szó után beszúrandó következő szavakkal kiegészítését javasoljuk : »különös méltánylást érdemlő esetben«. A hitbizományi birtokos és az élő várományosok által kötött egyesség kétségtelenül sértheti a születendő várományosok érdekeit. Az egyességi megszüntetésnek nem szabad veszélyeztetnie a 'földbirtokpolitikai és közgazdagági érdekeket sem. Ezekre a szempontokra figyelemmel indokolnak mutatkozik némi korlátot állítani az ilyen egyességi megszüntetések elé anélkül, hogy ez a korlátozás meghiúsítaná a törvényjavaslatnak az általános indokolásban is kifejezésre juttatott azt a célját, hogy a hitbizományi kötelék eddigi merevségén enyhítsen. Nyilván lehetővé kell tenni ugyanis az egyességi megszüntetést például arra az esetre, ha a családtagok között bonyolult vita támad abban a kérdésben, hogy ki jogosult a hitbizományi utódlásra és ha a költséges perek elkerülése végett célszerűbbnek mutatkozik a kötöttség megszüntetésével a vagyon megosztása. Nem szabad útját állni az egyességi megszüntetésnek pl. abban az esetben sem, ha a hitbizomány vagyoni viszonyai annyira bonyolultakká váltak, hogy a 62. §-ban szabályozott részleges feloldással sem lehet a vagyonrendezést lehetővé tenni. Ezzel szemben nem lenne helyes a hitbizomány egyességi megszüntetésének lehetővé tétele arra az esetre, ha a hitbizomány minden tekintetben meg tud felelni rendeltetésének s különös méltánylást érdemlő körülmények nem indokolják a megszüntetést. 57. Ugyancsak a 61. §-ból törölni javasolja a bizottság az utolsó bekezdés következő mellékmondatát: »kivéve, ha az egyességet kötő érdekeltek a 12—16. §-októl eltérően állapodtak meg.« A törölni kért rész felesleges és zavaró, mert a felszabaduló vagyon hovafordítására nézve ugyané bekezdés szerint többek között alkalmazandó 17. §. kifejezett rendelkezéssel módot nyújt az eltérő megállapodásra. 58. A 62. §-t a bizottság változatlan szöveggel fogadta el, mert nem tartotta helyesnek azt az ezzel kapcsolatban felvetett gondolatot, hogy ez a §. a második bekezdésben felsorolt okokon felül »egyéb fontos okból« is lehetővé tegye a hitbizományi vagyon egy részének államfői feloldását. A ma hatályban levő 10.130/1931. I. M. számú rendelet 2. §-ának második bekezdése valóban utal ugyan az »egyéb fontos okból« történő feloldás lehetőségére is. Ez a rendelet azonban csupán az eljárást szabályozza, nem pedig anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz, s csupán utalás alakjában, mintegy ismerteti az államfő és az igazságügyminiszter évtizedek óta állandóan követett gyakorlatában kialakult azt az anyagi jogszabályt, amely szerint az államfő, akinek az alapítóügylethez járuló jóváhagyása a hitbizományi kötöttséget létesíti, ezt a kötöttséget meg is szüntetheti, ha a hitbizományi vagyon érdekében áll s így a hitbizományi alapító feltehető akaratának is megfelel az állagvagyonnak abból a célból való megcsonkítása, hogy a megcsonkított, de az állag egy részének értékesítése útján tehermentesített vagy egyébként rendezett hitbizomány nagyobb mértékben megfelelhessen rendeltetésének, mint a teljes, de adósságokkal túlterhelt vagy egyébként bonyolult jogviszonyok középpontjában álló hitbizomány. *