Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában
121. szám. 259 A bizottság e részben semmiféle kiegészítést vagy módosítást nem tartott szükségesnek, mert nyilvánvaló, hogy a 34. §. rendelkezései erre az esetre is megfelelően alkalmazandók. 45. A 38. §. első és második sorából a bizottság a következő szavak törlését ajánlja: »telepítési célokra jogszabályon alapuló igénybevétel«. Ezt a javaslatot a bizottság nem azért terjeszti elő, mintha a törölni kért rendelkezés elvileg nem lenne teljesen helytálló, vagyis mintha telepítési célra igénybevétel csak a hitbizományi bíróság jóváhagyásával történhetnék, hanem azért, mert a törölni kért rendelkezés — félreértésből származó •— nyugtalanságot keltett és mert a »kényszerű elidegenítés« általános gyűjtőfogalma mellett nincs okvetlenül szükség arra, hogy a példálózó felsorolásban a telepítési igénybevétel is megemlíttessék. Egyébként a most említett félreértés abból származott, mintha ez a rendelkezés hitbizományi vagyonnak telepítési célra igénybevételét kívánta volna lehetővé tenni, holott a földmívelésügyi miniszter birtokpolitikái szempontból irányadó nyilatkozatának megfelelő módon történt elkülönítés (3. §) végrehajtása után a lekötve hagyott vagyonrész további bolygatása indokolatlannak látszik s egyébként is annak szabályozása, hogy milyen ingatlant, milyen feltételek fennállása esetében lehet az említett célra igénybe venni, nem is tartozik ennek a törvénynek a keretébe ; a törölni kért rendelkezés tehát csupán egy jövőben esetleg keletkező jogszabályra tartalmazott volna u'talást. 46. A 39. §-t a bizottság javaslata szerint a következő szövegű új •—• harmadik —• bekezdéssel kell kiegészíteni : »Hitbizományhoz tartozó erdőnek az erdőgazdasági üzemtervtől eltérő használatához a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges. A hitbizományi birtokos a fennálló er&őrendészeti szabályok értelmében szükséges erdőrendészeti hatósági engedélyt csak a hitbizományi bíróság jóváhagyása után kérheti.« A most idézett rendelkezés célja az 1935 : IV. t.-c. 38. §-ával való összhang megteremtése és annak biztosítása, hogy a rendkívüli fahasználati engedély s általában az erdőgazdasági üzemtervtől eltérő bármely használat kérdésébe, mint rájuk nézve nem közömbös kérdésbe a hitbizományi várományosok is beleszólhassanak. 47. A 39. §-szal kapcsolatban előterjesztett egyik indítvány folytán felmerült az a kérdés is, nem kellene-e az alkalmazottak részére nyugdíjat vagy végkielégítést megállapító minden, tehát a rendes vagyonkezelés körét meg nem haladó szolgálati szerződésekhez is hitbizományi jóváhagyást megkívánni. A bizottság helyesnek tartja és ezért nem kívánja érinteni a 39. §-hoz fűzött indokolásban említett bírói gyakorlatot, mert fölöslegesen megnehezítené a hitbizományi vagyonkezelést és indokolatlanul terhelné meg a hitbizományi bíróságot oly rendelkezés, amely minden kisebb jelentőségű s a rendes vagyonkezelés körét meg nem haladó szerződés bírósági jóváhagyását is szükségessé tenné, mihelyt ez a szerződés — a hitbizományi vagyonhoz, annak jövedelméhez s az alkalmazott feladatköréhez képest esetleg egészen csekély — nyugdíjat is biztosít az alkalmazottnak. 48. Ugyancsak a 39. §-szal kapcsolatban az az indítvány is elhangzott, hogy e §. oly rendelkezéssel egészíttessék ki, amely szerint »hitbizományi ingóságoknak jelzálogjoggal megterhelése vagy zálogbaadása érvénytelen«. A bizottság nem tartaná helyesnek, ha a hitbizományi intézmény lényegéből a törvénymagyarázat eszközeivel kétségtelenül levonható következtetések a törvény szövegébe törvényi rendelkezésként felvétetnének pusztán azért, hogy a teljesen ki nem küszöbölhető helytelen törvénymagyarázatok egyike megelőztessék. Ez vonatkozik az indítványra is. A hitbizomány intézményének lényegéhez tarto33*
