Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. 257 35. Javasolja a bizottság, hogy a 24. §. első bekezdésének ötödik sorában és második bekezdésének második sorában előforduló »felszabaduló« szavak a »fel­szabadult« szavakkal helyettesíttessenek. Ezt a módosítást a 23. §-szal kapcsolat­ban ajánlott hasonló módosítás indokolja. 36. Ugyancsak a most jelzett okból javasolja a bizottság a 26. §. második bekezdésének harmadik sorában előforduló »felszabaduló« szónak »felszabadult« szóval helyettesítését is. 37. Javasolja a bizottság, hogy a 28. §. a következő új — második — bekez­déssel egészíttessék ki: »Ha a felszabaduló ingatlanok állagára a felszabadulás után bejegyzett jel­zálogjog alapján az ingatlant elárverezik, az árverési vételárból való kielégítés szempontjából a felszabadulás előtt az ingatlan haszonvételére szerzett jelzálog­jogot úgy kell tekinteni, mintha az az ingatlan állagát terhelné.« Ez a kiegészítés azért szükséges, mert a 24.000/1929. I. M. számú rendelet 34. §-ában foglalt rendelkezések folytán a törvényjavaslat 28. §-ának az a rendel­kezése, amely szerint a hitbizományra bejegyzett jelzálogjog a felszabadult ingat­lannak is csak a haszonvételét terheli, azzal a következménnyel járhat, hogy azok az újabb hitelezők, akik a kötöttség megszűnése után már az állagra szereznek jogot, a haszonvételre korlátozott hitelezők kielégítésének lehetőségét megsemmi­síthetik. Ez teljesen indokolatlanul és méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozná azokat a hitelezőket, akik a kötöttség megszűnése előtt azért szereztek csupán a haszonvételre jelzálogjogot, mert annak idején ennél több jogot, nevezetesen az állagot is terhelő jelzálogjogot a hitbizományi jogszabályok értelmében nem is szerezhettek. 38. Javasolja a bizottság, hogy a 29. §-ban hétszer előforduló »felszabaduló« szó a fentebb említett hasonló módosításokkal kapcsolatban előadott okból »fel­szabadult« szóval helyettesíttessék, továbbá hogy az ugyané §-ban előforduló ez a kifejezés : »a 12—17. §-ban felsorolt jogosultakra« a következő szöveggel helyet­tesíttessék : »a 12—17. §-ok rendelkezései szerint jogosultakra«, mert az idézett §-ok nem sorolják fel a jogosultakat s így a javasolt szöveg szabatosabb. 39. A 30. §. második bekezdésének 1. pontjában »kivéve« szóval kezdődő mellékmondatot a bizottság álláspontja szerint a következőképpen kell kibőví­teni : »kivéve oly állam polgárát, amelynek törvényei az abban az államban fennálló bitbizományokra nézve a magyar állampolgárok utódlási jogát elismerik és amelynek területén magyar állampolgár birtokában álló hitbizomány van.« A beszúrt mellékmondat ugyanis helyesebben juttatja kifejezésre az anyagi viszonosság elvét, viszont a törvényjavaslat eredeti szövegében foglalt mellék­mondatra is szükség van, mert van olyan külföldi állam, amelynek jogszabályai­ból nem mutatható ki ugyan a magyar állampolgárok utódlási jogának kétségbe­vonása, de amely állam agrárreform körébe vágó jogszabályokkal mégis kizárta annak lehetőségét, hogy magyar állampolgár az illető külföldi államban levő hit­bizományát megtarthassa. 40. Ugyancsak a 30. §. negyedik bekezdésének negyedik sorában előforduló »határozatával kizárja azt« szavak után a bizottság a következő szavak beszú­rását javasolja: »a várományost«. Ez a beszúrás még világosabban kívánja kifejezésre juttatni a §-nak — bár egyéb rendelkezéseiből és~a részletes indokolásból egyébként is kivilágló — azt az értelmét, hogy a 30. §-ban felsorolt relatív kizárási okok alapján csak a váro­mányost lehet kizárni az utódlásból, nem pedig a hitbizományi birtokost is a hitbizományi birtoklásból. Képv. iromuámy. 1935—1940. III. twtet. 33 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom