Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-116. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyában

228 116. szám. szoros összefüggésre, hogy a fogyasztás és termelésben a gazdasági krízis idején mutatkozó visszaesés elsősorban az ipari célra felhasznált energiamennyiségek csökkenésében jut kifejezésre. Ezzel szemben a közvilágítási és a magánvilágítási célra felhasznált villamos energiamennyiségben változás alig állott elő. Ez utóbbinál azért nem, mivel a visszaesést az új községekben jelentkező fogyasztás kiegyenlítette. Az 1934. évtől kezdődően a villamos energia fogyasztásban és termelésben kb. ugyanolyan arányú fejlődéssel találkozunk, mint a gazdasági krízist megelőző években. A villamos energiaellátás fejlődésének helyes irányát mutatja, hogy az erőtelepek száma állandóan csökken s a telepek átlagos teljesítőképessége viszont fokozatosan emelkedik. A villamos erőtelepek Év , összes átlagos szama teljesítőképessége kV A 1925 211 321.385 1.523 1927 219 376.411 1.719 1929 190 484.498 2.550 1931 173 614.313 3.551 1933 155 670.750 4.327 A villamos energiaellátás gazdasági jelentőségére mutat rá a villamosítás fejlesztésébe évenként beruházott tőkének nagysága. A vállalkozásban fekvő tőkék szempontjából a villamosítás az elsők között van. Az 1927—-1930. években mutatkozó nagy fellendülés a kelenföldi és bánh^dai erőtelepek létesítésével kapcsolatos és az azt követő visszaesés okát abban kell látni, hogy a következő években inkább már csak hálózatépítés folyt, ami tőkeszükséglet tekintetében kisebb követelményeket támaszt. Az évi tőkeszükséglet tekintetében, ha a községek villamosításával kapcsolatban némi emelkedésre számítani is kell, lényeges emelkedés csak akkor fog bekövetkezni, ha a Budapest és környékének ellátása céljából szükséges új teljesítmények beállításának ideje elkövetkezik. (L. 4. diagramm.) Végül a villamosítás fejlődési lehetőségét kívánom megvilágítani az egyes európai államok évi fejenkénti energiatermelési adatainak az alábbi táblázatban való összefoglalásával. Ezek az adatok világosan nagy fejlődési lehetőségekre mutatnak még akkor is, ha a fejlett ipari államok termelési adatait, amelyeket a mi viszonyainkra nem lehet irányadónak tekinteni, teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Az egyes európai államok egy-egy lakosra eső energiatermelése az 1933. évben kWó-ban Ausztria (1932) 353 Magyarország 100 Belgium 476 Nagy-Britannia ...... 406 Csehszlovákia (1932) .. 178 Németország 397 Finnország (1932) .... 412 Olaszország 265 Franciaország. 353 Románia (1932)....... 29'3 Hollandia 252 Spanyolország ....... 121 Lengyelország 57'2 Svájc 1.200 Svédország 864