Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-116. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyában

116. szám. 229 IL A MEG EL NEM LÁTOTT TERÜLETEK VILLAMOSÍTÁSA. Az* 1934. év végén az ország 3.400 városából és községéből 1.040-ben volt közhasználatú villamos energiaszolgáltatás, a területi fejlesztés során tehát — minthogy a városok már mind el vannak látva— 2.360 községet kellene még villamosítani. A villamosítás fejlesztésével kapcsolatban ez a legsúlyosabb probléma, mert olyan területekre kell a villamos energiaszolgáltatást kiterjeszteni, amelyeknek energiaellátása vállalkozás szempontjából általában nem lukrativ. Minden gazdasági nehézség ellenére a községek villamosításával mégis foglalkozni kell, mert ez az egyik leghatásosabb mód a vidék és elsősorban a községek életének gazdasági, kulturális és népegészségügyi vonatkozásban vett fellendítésére. Az, hogy a villamosítás útján a községek olcsó és könnyen kezelhető mechanikai energiához jutnak, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bizonyos ágazatainak racionalizálását. Ugyanúgy elősegíti a villamosítás a kis- és háziipar feljesztését s amellett bizonyos mértékben módot nyújt az ipari decentralizációra is. A törvény az újonnan létesítendő villamosműveknek, hogy a beruházással kapcsolatos tőketerheiket leírhassák, általában 40—50 évre terjedő jogosítványt s azzal együtt Kizárólagossági jogot biztosít. Gondoskod ni kell tehát arról, hogy csak olyan vállalkozó kapjon engedélyokiratot, aki az energiaszolgáltatással járó összes feladatok megoldására képes és kész és a szükséges tőkék fölött rendel kezik. A vállalkozókkal szemben általában a következő kívánalmakat kell támasztani : a) Berendezéseiket a műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően építsék ki, azokat állandóan tartsák jókarban és a zavartalan energiaszolgáltatásról gondoskodjanak. b) Tartsanak megfelelő képzettségű és létszámú személyzetet. c) Tarifapolitikájuk a mindenkori igényekhez alkalmazkodjék és ezáltal a villamos energiának a legszélesebb körben való használatát tegyék lehetővé. Fontos szempont ezenkívül, hogy a fogyasztóterület ellátása energiagazdasági szempontból is megfelelő legyen. Az első nagyobb területeket felölelő villamosítások az úgynevezett vármegyei villamosítások voltak. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény életbelépése előtt, a vállalatoknak az energiaszolgáltatás tekintetében minden egyes községgel külön magánjogi szerződést kellett kötniök és a vármegyei közigazgatás e feladatok megoldását és a feltételek egységesítését megkönnyítette. A villamos energiaszolgáltatás helyes kialakításában azonban ez az eljárás csak szükség-