Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-115. A képviselőház társadalompolitikai, közigazgatási és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az orvosi rendtartásról" szóló 107. számú törvényjavaslat tárgyában
206 115. szám. ugyanis feltétlenül alkalmas arra, hogy törvényerőre emelkedve, az orvosi kar erkölcsi és anyagi érdekeit megvédje s ugyanekkor biztosítsa azoknak a körülményeknek valóraválását is, amelyeknek fennforgása az ország közegészségügyének és az orvosok gyógyító tevékenységét igénybevevő betegeknek egyaránt érdeke. Az a szervezet, melyet a javaslat az orvosok érdekképviseleti szervezeteként megállapít, kétségtelenül képes lesz arra, hogy az orvosok kari érdekei felett hatékonyan őrködjék s ugyanekkor a nemzet egyetemes érdekeit is eredménnyel szolgálja. Orvosaink nagy száma, amelyet egyetemeinkről évről-évre kikerülő diplomások jelentős száma is évenként kb. 35Ö-nel növel, úgyszintén az ország lakosságának a gazdasági válság következtében előállott egyetemes leromlása a magyar orvosi kar megélhetését egyre nehezebbé teszi. Azonban a megélhetésnek nehézsége és az egyre nehezedő megélhetés következtében kialakuló verseny dacára, törvényalkotta szervezetében, a mindig szigorú erkölcsi alapokon álló orvosi kar képes lesz megőrizni eddigi erkölcsi tekintélyét és —• bizonyára — meg fogja találni a módot arra, hogy az orvosok nagyobb számának megélhetését biztosítsa. Ami a javaslatnak időszerűségét illeti, erre •—• jórészben — az imént utaltunk. Kiegészítésképpen megemlítjük, hogy a javaslat kifejezője és valóra váltója annak a szinte világszerte lábrakapott eszmeáramlatnak, mely az azonos hivatású és foglalkozású egyének hatósági jellegű társulását írja elő. Ily szervezet kiépítését — épp a korszellem hatása alatt -— úgy az orvosi, mint a nemzeti társadalom a maga egészében szükségesnék és nélkülözhetetlennek tartja. Megállapította továbbá a bizottság azt, hogy a javaslat rendelkezéseiben a gyakorlati szempontok is messzemenően érvényesülnek, amennyiben a javaslat a létesítendő szervezetben, annak működésében, az eljárási szabályokban olyan kereteket állapít meg, amelyekben a legkülönbözőbb, az élet rohamos fejlődése folytán előre nem látott kérdések is megoldhatók lesznek. A javaslat tehát nem állja útját a jövő fejlődésnek, hanem annak tárt kaput hagy. A bizottság helyesléssel vette tudomásul az 55. §-nak azt a rendelkezését, hogy a miniszter a kamarák megalakítása iránt a Magyar Országos Orvosszövetség meghallgatása után fog intézkedni. A javaslatnak ez a rendelkezése értékelése annak a munkának, amelyet a Magyar Országos Orvosszövetség az orvoskari érdekek védelmében és a közegészségügy szolgálatában éveken át végzett. Ez a munka közérdekű jellegére és eredményességére tekintettel elismerést és köszönetet érdemel. A törvényjavaslatnak a bizottság által tett módosításait a következőkben ismertetjük : A 4. §-)ioz. A bizottság e szakasz (2) bekezdésének d) pontját, célszerűségi szempontokat tartva szem előtt, a következő módon szövegezte meg: »d) határozás vagyonszerzése, elidegenítése, megterhelése, háromnál több év tartamára terjedő terhes szerződés kötése ügyében;«. Ugyancsak módosította a bizottság e szakasz (3) bekezdését is olyképpen, hogy a közgyűlés összehívását indítványozó tagok számát a kerületi kamarák taglétszámától tette függővé. E változtatás folytán a bekezdés második mondatának szövege a következő : »Az elnök közgyűlést bármikor összehívhat; a tagok egytized részének indítványára az indítvány kézhezvételétől, a választmány határozatára pedig a határozat hozatalától számított harminc napon belül összehívni köteles.« E szakasz (i) bekezdése helyett a bizottság szabatosabbnak találta a következő szöveget: »(*) A közgyűlés nyilvános. Az elnök a közérdek vagy valamelyik
