Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

110. szám. 143 Ezeket a korlátozó szabályokat a javaslat kiterjeszti pótalapítás esetére is, nehogy a felső határt megállapító korlátozó szabályok megkerülhetők legyenek. Azonkívül a 37. §. ezeket a korlátozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli oly állagváltoztatások esetére is, amelyek a hitbizományi mezőgazdasági terület növelésével járnának. A kizárólag ingóságokból álló hitbizományok a múlt tapasztalatai szerint nem bizonyultak életképeseknek ; ezért ilyenek alapítását a javaslat kizárja. A 72. §-hoz. A jóváhagyás iránt előterjesztendő kérelem során a javaslat a 66—-71. §-ban meghatározott kellékek igazolásán felül annak kimutatását is megköveteli, hogy az alapító köztartozással hátralékban nincs. Minthogy ugyanis a hitbizományi vagyon állagára végrehajtást vezetni nem lehet, megtörténhetnék, hogy a köztartozásokkal hátralékban levő alapító a vagyonának állagát fenyegető végrehajtást a vagyonnak hitbizományul lekötésével igyekeznék meggátolni vagy megnehezíteni. A 73. §-hoz. Mai jogunk szerint a hitbizományi alapítórendelkezést az alapító visszavonhatja mindaddig, míg valaki a hitbizományhoz átadás vagy szerződés által jogot nem szerzett; s az alapítást kifejezett nyilatkozat nélkül is visszavontnak kell tekinteni, ha az alapítónak utóbb törvényes fiörököse születik, aki »nem foglaltatik a hitbizományban« (1869. április 7-én kelt igazságügyminiszteri rendelet 22. §-a). Lényegében hasonló szabályt tartalmaz a javaslat 73. §-a is, mégis azzal az eltéréssel, hogy a visszavonást csak akkor zárja ki, ha az alapító a hitbizományt az utódlásra kijelölt első várományosnak már átadta; ellenben harmadik személy részére esetleg történt átadás vagy szerződési jog engedése a körülményekhez képest maga is egyértékű lehet a visszavonással s így nem állhat útjában a kifejezett visszavonásnak. Az utóbb született ivadékok jogait sértő alapítás hatályának törvényből folyó megszűnése tekintetében a javaslat szövege Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának 1880. §-át követi. A 74. §-hoz. Lehetséges, hogy az alapító az alapításkor elmebetegség miatt vagy más okból cselekvőképtelen volt vagy az alapító ügylet a magánjog általános szabályai értelmében valamely más okból semmis vagy megtámadható. Az alapítórendelkezés államfői jóváhagyása nem jelentheti az alapítóügylet magánjogi fogyatékosságainak orvoslását; nem állhat tehát útjában annak sem, hogy az alapítóügylet magánjogi érvénytelenség címén a jóváhagyás után is megtámadtassék. Az alapítással kapcsolatban lényegesen változó jogi és gazdasági viszonyok lehető zavartalansága azonban azt kívánja, hogy a kellő módon nyilvánosan közhírré tett alapítás érvényességét ne lehessen az egész magánjogi elévülési időtartamon át bármikor megtámadni és ezzel az érvényesség kérdését hosszú időn át bizonytalanságban tartani; ezért a javaslat az alapításnak érvénytelenség címén megtámadását rövid záros határidőhöz köti, amely a nyilvános közhírré tétellel veszi kezdetét. Az alapítás nem járhat az alapító hitelezőinek megkárosításával vagy az utána kötelesrészre jogosultak megrövidítésével sem ; ennélfogva az alapítóügylet államfői jóváhagyása nem lehet akadálya annak sem, hogy mindazok, akik az alapítóval szemben a jóváhagyás előtt jogokat szereztek vagy már a jóváhagyás előtt kötelesrészre jogosultak voltak, jogaikat a hitbizományként lekötött vagyontárgyakra is érvényesítsék. Ezeknek a jogoknak az érvényesítését azonban nem volna indokolt rövidebb záros határidőhöz kötni. A 76—76. §-oJchoz. Az alapítóügylet államfői jóváhagyása után az első tennivaló a hitbizományi bíróság kijelölése, amely a jóváhagyott alapítás következtében szükségessé váló további eljárásra s a hitbizomány kezelése felett a felügyelet