Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

140 110. szám. Erre annak meggátlása végett is szükség van, hogy az egyességi megszüntetés ne történhessék a magasabb nemzeti, földbirtokpolitikai és közgazdasági érdekeket veszélyeztető módon vagy ezekkel a magasabb érdekekkel összhangban nem álló körülmények között. A megszüntetett hitbizományhoz tartozó vagyon sorsára és a vagyonban részesedőknek a terhekért való felelősségére nézve legcélszerűbbnek látszik a törvény I. fejezetének a jelenlegi hitbizományok részleges feloldására vonatkozó szabályait értelemszerűen kiterjeszteni. Az ezektől a szabályoktól eltérő megállapodásra is fel lehet ugyan jogosítani az érdekelteket, de csak annyiban, amenynyiben a vagyonban való részesedés módjáról és mértékéről s a terhekért való felelősségnek egymásközötti viszonyukban megoszlásáról van szó, de utóbbi vonatkozásban is csak a hitelezőket az I. fejezet szabályai szerint megillető jogok sérelme nélkül. A 62. §-hoz. Mint már az 59. §. indokolásánál említettem, a több évtized óta kialakult gyakorlat szerint az államfő különös méltánylást érdemlő esetben megengedheti egyes hitbizományi vagyontárgyak, illetőleg vagyonrészek feloldását a hitbizományi kötelék alól, ha ez a feloldás a hitbizományi vagyon viszonyainak a hitbizomány céljával összhangban álló rendezése végett az adott körülmények szerint szükségesnek mutatkozik. A gyakorlat ezt a feloldást különösen olyan esetekkel kapcsolatban fejlesztette ki, amikor a hitbizományi birtokos hibáján kívül előállott rendkívüli körülmények folytán aránytalanul súlyos terhek nehezedtek a hitbizományra, amelyek a jövedelem túlnyomó részét hosszú időn át felemésztették vagy egyébként a hitbizomány viszonyai rendkívüli körülmények folytán oly kedvezőtlenül bonyolultak össze, hogy a szükségessé vált vagyoni rendezés az alapító feltehető szándéka szerint is csupán egy vagyonrész feláldozása útján mutatkozott elérhetőnek. Az ilyen esetekben követendő eljárást újabban már írott jogszabály szabályozta (10.130/1931. I. M. számú rendelet). Az ilyen, gyakran kikerülhetetlen vagyonrendez és lehetőségét a jövőre nézve is fenn kellene tartani. A javaslat ezt a részleges feloldást a kialakult gyakorlatnak megfelelően szabályozza. A 63. §-hoz. Mint a 6. §. indokolásánál említettem, mai hitbizományaink között is több olyan van, amelynek vagyona elértéktelenedett vagy a cél eléréséhez szükséges legkisebb mérték alá csökkent. Ilyen esetek a jövőben is előfordulhatnak. Az ily hitbizományok megszüntetése ugyanoly elvek szerint történik, mint amelyeket a ma fennálló elértéktelenedett vagy megcsökkent hitbizomány okra a 6. §. megállapít. A 64. §-hoz. A megszűnő hitbizományhoz tartozó közérdekű családi gyűjtemények, műkincsek, régiségek és műemlékek fenntartásának és megőrzésének kérdésénél lényegében ugyanazok az elvek irányadók, mint amelyeket a 4. §. indokolásánál a 2. §. 6. pontjával kapcsolatban kifejtettem. A különbség a 2. §. 6. pontjával szemben az, hogy ott az ilyen vagyontárgyak kötöttség alatt maradnak, itt pedig felszabadulnak ; a fenntartásukról és megőrzésükről közérdekből gondoskodás tehát fokozott mértékben indokolt. A 65. §-koz. Már az általános indokolásnál kiemeltem, hogy miután az átalakított hitbizományi intézmény már kellő összhangban van a közérdek követelményeivel s nem áll útjában a földbirtokpolitikai és más közérdekű célok érvényesítésének, elvileg nem lenne indokolt teljesen kizárni újabb hitbizományok alapításának lehetőségét sem. Erdőknek hitbizományként lekötése a közérdek szempontjából nemcsak nem aggályos, hanem egyenesen kívánatos ; amellett bizonyos mérsékelt keretben módot lehetne nyújtani középhitbizományok létesüléséhez,