Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról
110. szám. 137 doskodásban áll, hogy a hitbizományi vagyont törvényes rendeltetésének megfelelően fenntartsák és kezeljék. Ezt a közhatósági felügyeletet rendes bíróságaink látják el néhány hitbizomány kivételével, amelyek az 1909 : XVI. t.-c. értelmében a főudvarnagyi bíróság felügyelete alatt állanak. A családi hitbizományok feletti felügyeletben ugyanis a jogi szempontok túlnyomók s a felügyelet ellátása gyakran a bírói működésbe átnyúló feladatokkal jár. Mindamellett a felügyelet gyakran tesz szükségessé gazdasági kérdésekben való állásfoglalást is és gazdasági ellenőrzést is követel. Tapasztalat szerint a bírósági felügyelet ebben a vonatkozásban tagadhatatlan hiányosságokat mutat, mert a bíróságoktól nem lehet a kellő gazdasági tájékozottságot és szakismereteket megkívánni s ezért a bíróság csak szakértők igénybevételével képes magán segíteni, ami a felügyeletet lényegesen megdrágítja és nehézkessé teszi. A javaslat ezen a hiányosságon úgy kíván segíteni, hogy a gazdasági felügyeletbe a bíróság állandó véleményező és segítő szerveként bekapcsolja a vármegyei gazdasági felügyelőséget és erdőfelügyelőséget. Minthogy azonban a gazdasági felügyeletnek ezzel az új módjával szerzendő tapasztalatok esetleg más alkalmasabb szervek közreműködését tehetik indokolttá, szükségesnek mutatkozik a földmívelésügyi minisztert felhatalmazni arra, hogy a gazdasági felügyeletben való közreműködésre a gazdasági felügyelőség, illetőleg az erdőfelügyelőség helyett — más megbízottat jelölhessen ki. Az 51. §-hoz. Ma fennálló jogunk szerint (1912 : LIV. t.-c. 98. §-a) a hitbizomány felett a felügyeletet az a törvényszék gyakorolja, amelynek területén a jószág feje fekszik ; ha az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapítani, az illetékes törvényszéket az igazságügyminiszter jelöli ki. Ez a szabály a gyakorlatban számos bonyodalmat okozott, mert a hitbizományi vagyon állagában beállott változások esetében ismételten támadtak céltalan viták arról, hogy hol van a jószág feje. Ezért célszerűbb a felügyelet gyakorlására hivatott törvényszék kijelölésére egyszerűen az igazságügyminisztért feljogosítani, aki a kijelölésnél a vagyon fekvésének és egyéb viszonyainak figyelembevételével jár el. Az 52. §-hoz. A gazdasági felügyelet kellő gyakorlása végett a gazdálkodás állandó és rendszeres figyelemmel kísérésére van szükség. Nehogy azonban a gazdálkodásnak ez az állandó figyelemmel kísérése és annak alapján a hitbizományi bíróság tájékoztatása zaklató jellegűvé váljék, másrészt, hogy ez a tevékenység átfogó országos szempontokhoz s a nemzeti termelés egyetemleges érdekeihez igazodjék, kívánatosnak látszik a gazdasági felügyelőségnek vagy helyette eljáró más gazdasági véleményező szervnek a gazdálkodás figyelemmel kísérése alapján készítendő jelentéseit előbb a földmívelésügyi miniszter rostáján átbocsátani, mielőtt azok a hitbizományi bírósághoz kerülnének. Ez az eljárás azzal az előnnyel is jár, hogy a földmívelésügyi miniszter a hitbizományokon folyó gazdálkodás eredményéről külön állandó és rendszeres tájékoztatást kap. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hitbizományi bíróság közvetlenül is nem kérhetne tájékoztatást vagy véleményt a gazdálkodás valamely kérdéséről a gazdasági felügyelőségtől. A földmívelésügyi miniszter által megrostált jelentések szerint a gazdálkodásban mutatkozó s a hitbizományi bírósággal is közölni szükségesnek talált hiányok orvoslása céljából az esetek nagy részében bizonyára elegendő lesz az, ha a hitbizományi bíróság a hiányokra és azok megszüntetésének lehetőségére és módjára nézve az érdekelteket meghallgatja. Ha ez a kívánt eredményre nem vezetne, a hitbizományi bíróság szükség esetében az 54. §. szerint járhat el. Az 53. §-hoz. A hitbizományi gondnok feladatkörére, kirendelésének módjára és személyi kellékeire nézve a javaslat lényegében mai jogunk szabályait köKépv. áramiány. 1935—1940. III« 3öötet. 1«
