Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

110. szám. 133 és erkölcsi tulajdonságaikra tekintettel — nem lehet azt várni, hogy a hitbizományi birtokosokra háruló magasabbrendű követelményeknek meg fognak felelni. Természetesen a kizáró okok — a hazaárulás kivételével — nem hatnak ki a kizárt családtag ivadékaira. A 31. §-hoz. A hitbizományi birtoklásról lemondás alakszerűségeit eddigi jogunk nem szabályozta. A javaslat e jogügylet fontosságára és messzeható következményeire figyelemmel a lemondás érvényességéhez annak közokiratba foglallását s a hitbizományi bírósághoz bemutatását kívánja meg. A 32. §-hoz. Jelenlegi családi hitbizományaink túlnyomó részben az elsőszülöttségi utódlási rendre vannak felépítve. Izörökség (majorátus) nálunk ezidőszerint egyáltalán nincsen; korörökség (szeniorátus) van három, de ezek közül is az egyik csupán egy átcsatolt területre esett hitbizomány vagyonának a trianoni határon belül maradt töredéke, a másik pedig elértéktelenedett pénzhitbizomány. De különben is a majorátusnál és a szeniorátusnál a gazdálkodás tervszerűsége és folytonossága szempontjából a gyakorlatban mindenütt oly súlyos hátrányok mutatkoztak, hogy közérdekből ezeknek az egyébként is elsorvadt típusoknak teljes kiküszöbölése mutatkozik szükségesnek. A 33. §-hoz. Ez a rendelkezés összefügg a trianoni szerződés 249. cikkének utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezéssel és a méltányosságnak is megfelel, mert oly családtagokról van szó, akik nem a maguk akaratelhatározásából vesztették el magyar állampolgárságukat. A 34. §-koz. A hitbizományok egy kézben halmozódásának közérdekből elejét kell venni, mert különben a javaslat I. fejezetében szabályozott részleges felszabadulás nem érheti el célját. Ha az egy kézben egyesült több hitbizományhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanok együttvéve sem érik el a 2. §. 2. pontjában meghatározott mértéket, vagyis a 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmet, akkor a halmozódást közérdekből nem szükséges meggátolni; ellenkező esetben azonban gondoskodni kell arról, hogy több hitbizomány egy nemzedéken túl egy kézben ne maradhasson. Számos alapítólevélben már az alapító maga is elrendezte az ily hitbizományok szétválasztásának rendjét és módját; ezeket a rendelkezéseket a javaslat nem kívánja érinteni és csupán az alapító más rendelkezése hiányában irányadó szabályokat állít fel, amelyek lényege az, hogy a második és további hitbizományt a távolabbi várományosoknak kell kiadni s ha ilyenek a legközelebbi utódlásig nem jelentkeznek, a fölös hitbizományok felszabadulnak. A 35. §-hoz. Mai hitbizományi jogunk szerint a hitbizományi birtokos birtokelőde leányivadékainak illő tartást és férjhezmenetelük esetében kiházasitást köteles szolgáltatni. Ez az ú. n. hajadoni jog, amelyet a hitbizományokkal kapcsolatban az Országbírói Értekezlet kifejezetten fenntartott (Ideiglenes Törvénykezési Szabályok I. r. 3. §.). A javaslat az eltartási jogosultságot kiterjeszti a birtokelőd mindkétnemű ivadékaira (aminek a fiúkra nézve gyakorlati jelentősége lehet akkor, ha a birtokelőd kizáró ok folytán kiesett s a fiúivadék a hitbizománynak más ágra átszállása után született, 1. 30. §.), de csak ezek kiskorúsága idejére tartja fenn ; továbbá kiterjeszti a birtokelődök özvegyeire is, akiket tudvalevően a hitbizományi vagyonra nézve özvegyi jog nem illet; de mindezeket a kötelezettségeket csak arra az esetre tartja fenn, ha a jogosultak a szolgáltatásra rászorulnak és a közönséges családi jogi eltartási kötelezettség alapján mástól eltartásban nem részesülhetnek. Az alapítólevél értelmében természetesen más családtagoknak és más mértékben is járhat valamely életjáradék, vagy más szolgáltatás; ezeket a javaslat érintetlenül hagyja. Nehogy azonban mindezeken a címeken járó szolgáltatások aránytalanul súlyosan nehezedjenek a nitbizományra, a javaslat szerint ily címe-