Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

134 110. szám. ken összesen a hitbizomány tiszta jövedelmének csak a felét lehet igénybe venni. (V. ö. a 23. §-hoz fűzött indokolással.) A §. utolsó bekezdésében említett nyilvántartás a hitbizományi birtokossal szerződő harmadik személyek érdekeit van hivatva védeni, akiknek a 42. §. rendelkezéseire figyelemmel jogos érdekük fűződhetik ahhoz, hogy a szerződés megkötése előtt számbavehessék a hitbizomány tiszta jövedelmének azt a részét, amely esetleges követeléseik kielégítésére igénybe vehető. A 36. §-hoz. A várományosokat megillető jogok szabályozása lényegében megfelel mai jogunknak. A 37. §-hoz. A hitbizományi intézmény lényegéhez tartozik az az elv, hogy a hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyont abban az állapotban köteles fenntartani, amelyben azt átvette; ennélfogva azt általában és elvileg nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Természetesen ez a tilalom nem állhat meg kivétel nélkül; mai jogunk szerint sem állja útját ez a tilalom a rendes vagyonkezelés körét meg nem haladó elidegenítéseknek s még a rendes vagyonkezelés körén túlmenő elidegenítésnek is helye van akkor, ha az a hitbizománynak érdekében áll s azt a hitbizományi bíróság jóváhagyta. Mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanok elidegenítéséhez azonban újabb jogszabályaink (2.390/1909. és 17.152/1913. I. M. számú rendeletek) megkívánják a földmívelésügyi miniszter előzetes hozzájárulását is. Természetesen az ily megengedett elidegenítéseknél az elidegenített vagyontárgyért nyert ellenérték a hitbizományi törzsvagyonhoz tartozik s abban az elidegenített vagyontárgy helyébe lép. Az ily megengedett elidegenítések következtében a hitbizományi vagyon tárgyaiban beálló ezt a kicserélődést fennálló jogszabályaink »hitbizományi állagváltoztatás« műszóval jelölik meg, a gyakorlatban azonban ezt a megjelölést sokszor átviszik magukra az állag változtatást előidéző jogügyletekre is. Ellenben nem esik a hitbizományi állag változtat ás jogi fogalma alá a hitbizományi birtokosnak az a ténye, amellyel elidegenítő jogügylet nélkül, pl. a meglevő hitbizományi ingatlanok mívelési ágait változtatja meg. A kifejtett elveket követi és az ismertetett fogalommeghatározást tartja szem előtt a hitbizományi vagyon jogi kötöttségére nézve a javaslat is, mégis azzal az eltéréssel, hogy módot nyújt ügyleti állagváltoztatásra (pl. feldarabolásra) akkor is, ha a tervezett állagváltoztatást nem áll ugyan a hitbizomány érdekében, de viszont nem is jár a hitbizományi vagyon állagának csorbulásával, földbirtokpolitikai vagy egyéb nemzetpolitikai érdekből pedig a változtatás végrehajtása kívánatos. Azonkívül gátat kíván vetni a javaslat oly állagváltoztatások elé, amelyek a hitbizományi mezőgazdasági terület növelésével járnának. . A 38. §-hoz. Kisajátítás, telepítési célokra jogszabályon alapuló igénybevétel és általában jogszabályon alapuló kényszerű elidegenítés esetében természetesen céltalan volna megkívánni külön a hitbizományi bíróság jóváhagyását is. Amennyiben azonban a hitbizományi birtokos ily eljárások során a hitbizományi vagyon állagát érintő jognyilatkozatokat van jogosítva tenni, ezekhez a jognyilatkozatokhoz a hitbizományi bíróság jóváhagyását meg kell kívánni. A 39. §-hoz. Ez a §. a hitbizományi vagyon megterhelésére s a birtokutódot is kötelező egyéb ügyleti rendelkezésekre nézve lényegében a mai jogszabályokat rögzíti. Azt a kérdést, hogy adott esetben valamely jogügylet meghaladja-e a rendes vagyonkezelés körét, az eset körülményei szerint kell elbírálni. így például egy gazdatisztnek vagy erdőőrnek nyugdíjjogosultsággal való alkalmazása nagyobb hitbizománynál rendszerint nem haladja meg a rendes vagyonkezelés körét, nevezetesen akkor, ha ilyen alkalmazott szerződtetésére a hitbizományi vagyon adott