Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

120 110 szám. 2. A kötöttség alatt maradó mezőgazdasági ingatlanok mennyiségének meghatározásánál abból indultam ki, hogy hit biz omány ónként átlagosan 3000—3500 kat. hold mezőgazdasági területnek lekötöttségben tartása mellett a hitbizományi földbirtok mennyisége országos viszonylatban nem volna túltengőnek tekinthető s ily átlagos felső határ megszabása mellett kellően lehetne gondoskodni arról, hogy a kötöttség alatt maradó mezőgazdasági terület oly helyen jelöltessék ki, ahol az legkevésbbé gátolja a földmívelő népesség gazdasági terjeszkedését s mindamellett életképes gazdasági egység maradna. Ily felső határ merev alkalmazása azonban a nagy hitbiz omány oknál súlyos bonyodalmakra és méltánytalanságokra vezetne. Nagy hitbizományaink ugyanis számos mezőgazdasági, ipari vagy egyéb olyan vádalatot tartanak fenn, amelyek jelentékenyebb terjedelmű mezőgazdasági üzemre támaszkodnak ; az ily vállalatok alól a mezőgazdasági terület elvonása a vállalatokat létalapjukban ingatná meg s a munkások százait foszthatná meg kenyerüktől. De a nagy hitbizományok mezőgazdasági üzemei egyébként is sokszoros szálakkal fűződnek környezetük s a rajtuk és körülöttük, élő lakosság gazdasági életéhez, úgy, hogy a nagyobb hitbizományok mezőgazdasági területének felszabadításánál bizonyos óvatos mérsékletre és nagyobb rugalmasságra van szükség. Ezért indokoltnak látszik a lekötöttség alatt tartandó mezőgazdasági terület mennyiségének meghatározásánál a hitbizomány nagyságához igazodó kombinált arányos kulcsot alkalmazni, úgy, hogy lekötöttség alatt a fentebb említett átlagnak megfelelő terület maradjon ugyan, de legalább a hitbizományi mezőgazdasági terület 30%-a. A megosztás alapjául és mértékéül azonban a javaslat nem a puszta területi kiterjedést veszi, hanem az erre sokkal alkalmasabb és megnyugtatóbb összehasonlítási lehetőséget nyújtó kataszteri tiszta jövedelmet. Természetesen ebbe a csoportba is nemcsupán magukat a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanokat kell sorozni, hanem a gazdasági céljukat szolgálóberendezési és felszerelési tárgyakat, üzemi ingatlanokat, valamint a velük területileg vagy gazdaságilag összefüggő, földadó alá nem eső területeket is (pl. utakat, vízborította ingtlanokat stb.). Az önálló gyümölcsösöket ebben a pontban külön megemlíteni nem kellett, mert ezek is a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan fogalma alá esnek. 3. A 2. §. 3. pontjában csupán a földadó alá nem eső különálló ingatlanokról van szó, amilyen például egy különálló nagyobb tó. Földadó alá nem eső terület egyébként a 2. §. 1. és 2. pontja alapján is maradhat lekötöttség alatt (pl. az erdei és mezei utak) és a felszabaduló területhez is csatolható, ha a felszabaduló ingatlanokkal területileg vagy gazdaságilag összefügg. 4. A községek belterületén fekvő épületek (pl. városi bérházak) és kertek felszabadítását közérdek nem kívánja. 5. A hitbizományi birtokon levő lakóházak (kastélyok) és hozzájuk tartozó kertek (díszkertek, zöldséges és gyümölcsös kertek) kötöttségben tartására vagy felszabadítására nézve minden egyes esetre egyformán illő szabályt alig lehet felállítani. Ott, ahol a hitbizományi vagyon jelentékeny része felszabadul, méltánytalan volna a hitbizományi birtokon álló több kastélyt kivétel nélkül lekötöttség alatt hagyni és fenntartásuk költségét a megcsökkent hitbizományi vagyonra hárítani. Viszont ott, ahol nagyobb vagyon marad lekötve, esetleg egynél több kastélyt vagy más lakóházat is hozzá lehet kapcsolni. Minthogy azonban a kastély és park fenntartásának költsége rendszerint aránytalanul súlyosan nehezednék a lecsökkentett hitbizományi vagyon jövedelmére, így különösen ott, ahol a kastély műemlék vagy történelmi emlék vagy valamely más okból jár az átlagosnál nagyobb fenntartási költséggel, indokoltnak látszik a kastélyok vagy más