Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-104. Törvényjavaslat a fémjelzésről

2 104. szám. délyezésnél követendő eljárást a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Nemesfémtárgy alkatrészeinek egybekapcsolására vagy összeszerelésére, vagy a gyártás vagy a tárgy szilárdságának biztosítására szolgáló szerelvény bárminő anyagból készülhet, feltéve, hogy a nemesfémtárgytól könynyen elválasztható és különállása könnyen felismerhető. Platinatárgyra aranyból vagy aranyötvöz étből, aranytárgyra platinából, a tárgy színétől eltérő színű aranyötvözetből, ezüstből vagy ezüstötvözetből, ezüsttárgyra pedig aranyból vagy arany ötvözetből készült törvényes finomságú díszítést szabad alkalmazni. Ugyanilyen díszítést szabad alkalmazni nem nemesfémekből készült tárgyra is, amennyiben könnyen felismerhető, hogy a tárgy nem nemesfémből készült. A díszítést a tárgyra úgy kell szerelni, hogy ez a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen. Nemesfémtárgyra a negyedik bekezdésben említett fémeken és ötvözeteken felül más anyagból való díszítést is szabad alkalmazni (például drágakövet, igazgyöngyöt, mozaikot, díszkövet, műkövet, zománcból készített és más efféle díszítéseket). Az ilyen díszítésnek a tárgyra szerelése vagy abba foglalása módjának tekintetében a negyedik bekezdés rendelkezései irányadók. Fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany- vagy platinafoglalatát szabad ezüstlemezzel borítani, úgyszintén a foglalatot és annak díszítéseit ezüstből készíteni. A foglalat borításához vagy a foglalat készítéséhez azonban csak annyi ezüstöt szabad használni, amennyi ezekhez a munkákhoz — a díszítést is beleértve ~ szükséges. Ezüsttárgyat platinázni vagy aranyozni, illetőleg platina- vagy aranylemezzel borítani csak törvényes finomságú platina vagy arany felhasználásával és csak oly mértékben szabad, hogy a tárgy finomsági fokának karcvizsgálat útján megállapítása annak következtében kétessé vagy lehetetlenné ne váljék. Ilyen tárgynak lemezzel borított felületét oly módon kell vésés vagy gyalulás útján kikészíteni, hogy a borítás ellenére is könnyen felismerhető legyen, hogy a tárgy ezüstből vagy annak ötvözetéből készült. Ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni. Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel vagy egyéb anyaggal egészen vagy részben kitölteni. A műszaki szempontból szükséges kivételeket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul — lágyforrasztás kivételével — csakis olyan ötvözetet szabad használni, amely legalább félannyi finomságú, mint annak az alapÖtvözetnek a finomsága, amelyből a nemesfémtárgy készül. A név- vagy gyárjel. 4. §. A belföldön készült nemesfémtárgyat a készítő köteles azzal a névvagy gyár jellel ellátni, amelyet a m. kir. főfémjelző és fémbeváltó hivatal az illetékes ipartestület meghallgatása után részére engedélyezett. A név- vagy gyárjelet a nemesfémtárgy megjelölésére — amennyiben a használat más jogszabály rendelkezéseibe nem ütköznék is — csak az használhatja, akinek részére a m. kir. főfémjelző és fémbeváltó hivatal azt engedélyezte. A név- vagy gyár jel verőtőjét az engedélyes költségére a m. kir. főfémjelző és fémbeváltó hivatal közbenjöttével a m. kir. állami pénzverő készíti el. Belföldön készült nemesfémtárgyon a készítő részére engedélyezett névvagy gyár jelen, a készítőt jogosan megillető védjegyen, a részére az ipar-