Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-104. Törvényjavaslat a fémjelzésről

104. szám. 3 cikken való alkalmazás céljából en­gedélyezett egyéb jelen (jelvényen), végül a tárgy alkatrészeinek összetar­tozását jelző számon felül más jelzést vagy felírást alkalmazni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti a nemes­fémtárgy fémjelzésére vonatkozó ren­delkezéseket. Kivételek a törvény rendelkezései alól. 5. §. A nemesfémtárgyak közül nem esik a jelen törvény rendelkezései alá: a) olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizáróan tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál, valamint fogászati célt szol­gáló tárgy ; b) belföldön vagy külföldön tör­vényes fizetési eszközként használt pénzérme, hacsak nincsen olyan nemes­fémtárggyal forrasztás útján össze­illesztve, amely nem tartozik a jelen §-ban megállapított kivételek közé; c) a magyar kir. állami pénzverőben készült érem vagy féldomborművű lap (plakett); d) olyan tárgy, amely régi céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá, amelynek mint régiségnek különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van; az ilyen tárgy utánzata azonban a jelen törvény rendelkezései alá tar­tozik ; e) zománccal teljesen bevont, ille­tőleg kővel vagy gyönggyel teljesen beborított tárgy ; f) valódi drágakőnek vagy igaz­gyöngynek foglalata, ha a foglalat értéke a drágakő vagy igazgyöngy értékéhez viszonyítva csekély ; g) töltőtollba való aranytoll. II. A fémjelzésre vonatkozó rendel­kezések. A fémjel. 6. §. A jelen törvény rendelkezései alá tartozó nemesfémtárgy finomságát és egyéb törvényes kellékeit hivatalos ellenőrző vizsgálat alapján kell meg­állapítani és a törvénynek, valamint az ennek alapján kibocsátott rende­leteknek megfelelő tárgyat (1. §.) bel­földi vagy külföldi eredetét, valamint törvényes finomsági fokát kifejező fém­jellel kell ellátni (fémjelzés). A fém­jelet magán a tárgyon — és pedig lehetőleg alkotórészein és díszítésein is — kell alkalmazni. A fémjelek, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alak­ját, rajzát és nagyságát, valamint a fémjelek mikénti alkalmazását a pénz­ügyminiszter rendelettel állapítja meg. Nemesfémtárgyak bemutatása fémjelzés végett. 7. §. Belföldön készített nemesfém­tárgyat fémjelzésre a m. kir. főfém­jelző és fémbeváltó hivatalnak, vagy ha a pénzügyminiszter más fém jelző­hivatalt is szervez, az illetékes fém­jelzőhivatalnak bemutatni köteles: 1. a nemesfémtárgy készítője, ha nemesfémtárgyak készítésével ipar-> szerűen foglalkozik (1. §.); 2. nemesfémtárgyak raktáron tar­tásával, árusításával és eladásával foglalkozó kereskedők, zálogházak, ár­verési csarnokok, bizományi üzletek vagy más intézmények, amennyiben a tárgy nem az 1. pont alá eső iparos­tól, eladás céljából kerül hozzájuk. Az első bekezdés 1. pontja alá eső iparos a tárgyat név- vagy gyárjellel, illetőleg a 4. §. szerinti jelekkel ellátva rendszerint főzés és színezés előtt, de már annyira elkészített állapotban kö­teles fémjelzés végett bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a rá­ütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. Indokolt esetekben a fém­jelző hivatal megengedheti, hogy a belföldön készült nemesfémtárgyat kész állapotban mutassák be, ha az ilyen tárgy finomságának karcvizsgálat útján megállapítása és fémjelzése a í*

Next

/
Oldalképek
Tartalom