Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

442 102. szám. ítélőbíróval, aki arra a közléstől szá­mított tizenöt nap alatt írásban vagy meghatalmazott gyakorló ügyvéd út­ján észrevételeket tehet. A bíróság a határidő lejárta után az ügyet zárt ülésben megvizsgálja; ha az indítványt alaposnak tartja, az ügy tárgyalására határnapot tűz, kü­lönben pedig mellőzi az eljárást. A tárgyalás határnapjáról értesíteni kell az érdekelt ítélőbírót és az át­helyezésre irányuló indítványt előter­jesztő kir. törvényszéki, illetőleg kir. ítélőtáblai elnököt és a szükséghez képest meg kell idézni a tanukat és a szakértőket. A tárgyaláson az indítványt a fel­ügyeleti hatóság vagy megbízottja ter­jeszti elő és képviseli. A bíróság az áthelyezés kérdésében ítélettel határoz. A tárgyalásról és a határozat ki­hirdetéséről a nyilvánosság ki van zárva. Egyebekben az eljárás tekintetében a jelen törvény Első Fejezetében fog­lalt rendelkezések megfelelően irány­adók. A fegyelmi bíróság jogerős ítéletét közli az igazságügy miniszterre], aki azt hat hónap alatt foganatosítja. Az 1912 : VII. t.-c. 9. §-a hatályát veszti. II. Nyugdíjazás. 60. §. Az 1912 : VII. t.-c. 10. §-ában meghatározott korhatár betöltése előtt hivatalból nyugalomba lehet helyezni, illetőleg végkielégítés mellett el lehet a szolgálatból bocsátani az ítélőbírót, illetőleg az ügyészt, ha hivatali köte­lességének ellátására testi, elmebeli vagy más szellemi fogyatékosság miatt képtelen, vagy ha állását a törvény megszüntette (1869 : IV. t.-c. 17. §.). eljárás tekintetében az 59. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni. A bíróság ítélettel határoz, amely­nek foganatosítása végett szükséges intézkedést nyomban a határozat jog­erőre emelkedése után a főfelügyeleti jog gyakorlására hivatott miniszter teszi meg. Az 1871 : IX. t.-c. 7-9. §-ai hatá­lyukat vesztik. Eljárás a szakértővel szemben. 61. §. Az előző §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szak­értővel szemben is, 1. ha bíróság vagy más hatóság jogerősen eltiltotta annak a foglalko­zásnak gyakorlásától, amely foglalko­zásban való szakértelme szakértővé kinevezésére alapul szolgált, vagy 2. ha a felülvizsgálatra hivatott vagy felkért szaktanács vagy szak­testület megállapítása szerint ismétel­ten hibás leletet vagy téves szak­véleményt adott. MÁSODIK CIM. A kir. bírósági és kir. ügyészségi tiszt­viselők fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezések. 62. §. A kir. bíróságoknál, a kir. ügyészségnél és a központi telek­könyvi hivatalnál fizetéssel alkalma­zott fogalmazó-, segéd- és kezelő­személyzetnek a jelen törvény 2. §-ának 4. pontja alá nem eső tagjai felett a fegyelmi bíráskodást elsőfokon gya­korolja : a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi taná­csa, azok felett, akik a m. kir. Kúrián, az Országos Földbirtokrendező Bíró­ságnál vagy a koronaügyészségen mű­ködnek ; a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, azok felett, akik a kir. ítélőtáblán, a kir. főügyészségen vagy a központi telekkönyvi hivatalnál működnek ; a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa, azok felett, akik a m. kir. szabadalmi bíróságnál működnek ; a kir. törvényszék fegyelmi tanácsa, azok felett, akik előbb nem említett bíróságnál vagy hatóságnál működnek, továbbá a rendes bíróságoknál alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom