Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

102. szám. 441 55. §. A felfüggesztést megszüntető jogerős határozat alapján a felfüggesztettet közvetlen felügyeleti hatósága helyezi vissza állásába. Az állásába visszahelyezett a felfüggesztés alatt visszatartott járandóságait, a terhére esetleg megállapított fegyelmi pénzbírságnak és a fegyelmi eljárás költségeinek levonásával visszakapja. Visszatartott járandóságára nincs igénye annak, aki állásáról a fegyelmi eljárás során lemond, valamint annak, akit a fegyelmi bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítél. VIII. Vegyes rendelkezések. A törvény alkalmazásának kiterjesztése. 56. §. A jelen Fejezetben megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell: 1. a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítélőbírái felett gyakorolt fegyelmi bíráskodásban (1896 : XXVI. t.-c. 8. §.), 2. a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak az 1896 : XXVI. t.-c. 9. §-a alapján gyakorolt fegyelmi bíráskodásában. A fegyelmi eljárásra a jelen Fejezetben megállapított szabályokat a közjegyzőre, a köz jegyzőhelyettesre és a köz jegyző jelöltre az 1874 : XXXV. törvénycikkből és az 1886 : VII. törvénycikkből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. A fegyelmi bíráskodás egyöntetűségének biztosítása. 57. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 70. §-ának második bekezdése akkép egészíttetik ki, hogy az elvi kérdések eldöntésére irányadó szabályok szerint tanácsot kell alakítani fegyelmi ügyekben is. Második fejezet. Áthelyezés és nyugdíjazás. 58. §. A bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíj azasa körüli eljárás szabályozásáról szóló 1871 : IX. törvénycikknél? ^és később alkotott jogszabályoknak az áthelyezésre és nyugK&pv. iromány. 1935—1940. II. (kötet. díjazásra vonatkozó rendelkezései az alábbi 59—61. §-okban foglalt rendelkezésekkel egészíttetnek ki és módosíttatnak. I. Áthelyezés. 59. §. A fegyelmi ügyekben eljáró bíróság (19., 28. §.) elrendelheti az áthelyezését (15. §. első bekezdés) a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál működő oly ítélőbírónak, akinek működése eddigi székhelyén vagy eddigi alkalmazásában, illetőleg annál a bíróságnál, amelynél eddig működött, az igazságszolgáltatás érdekével nem egyeztethető össze. Ha a közvetlen felügyeleti hatóság (1891 : XVII. t.-c. 2. §.) arról győződik meg, hogy a felügyelete alatt álló ítélőbíró tekintetében szükség van az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazására, erről tüzetesen indokolt jelentést köteles tenni a felsőbb felügyeleti hatósághoz, amely azt a kir. ítélőtáblánál alakított elnöki tanács (1891 : XVII. t.-c. 11. §.) elé terjeszti. Ha az elnöki tanács az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazását szükségesnek tartja, errenézve indokolt javaslatot terjeszt a főfelügyeleti hatóság elé. Ha a főfelügyeleti hatóság elrendeli az áthelyezésre irányuló eljárás folyamatbatételót, erről a közvetlen felügyeleti hatóság azzal a figyelmeztetéssel értesíti az érdekelt ítélőbírót, hogy amennyiben az értesítéstől számított tizenöt nap alatt nem kéri áthelyezését, ellene az áthelyezés elrendelése iránt eljárás fog indulni. A határidő eredménytelen lejárta után az érdekelt ítélőbíró alkalmazása szerint illetékes kir. törvényszék elnöke, — kir. törvényszéki elnök tekintetében az illetékes kir. ítélőtábla elnöke — az áthelyezés elrendelése iránt tüzetesen indokolt és kellően felszerelt írásbeli indítványt terjeszt a fegyelmi ügyekben eljáró bíróság elé. A fegyelmi ügyekben eljáró bíróság elnöke az indítványt közli az érdekelt 56