Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-68. Törvényjavaslat a légvédelemről

366 68. szám. mazottak kiképzésben részvételének vagy szolgálat teljesítésének a munkaadók részéről való megakadályozását, vagy amiatt azoknak indokolatlan hátránnyal sujtását, s végül a védekezés érdekében kiadott rendészeti intézkedés megszegését. A javaslat a kockán forgó fontos érdekekre tekintettel a kihágásokra törvényeink értelmében megállapítható legmagasabb büntetési tételt, a két hónapig — háború idején hat hónapig — terjedhető elzárást rendeli alkalmazni. Ki kell emelni, hogy különösen a légvédelmi szolgálati kötelezettség meg­szegése, az eset körülményeihez képest súlyosabb büntető rendelkezések alá is eshet. Ezek közül elsősorban kell figyelembe venni a katonai büntető törvény­könyv életbeléptetéséről és a közönséges büntető törvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930: III. t.-c. 79. §-át). Eszerint az a polgári egyén, aki háború idején akár törvény, akár szerződés alap­ján katonai vezetés alatt szolgálat vagy munkálat teljesítésére köteles, ha ebbeli kötelességét nem teljesíti, három hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, ha pedig a cselekményt kettő vagy több személy összebeszélésének következtében követte el, vagy abból súlyos hátrány származott, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha a cselekményt gondatlanságból követték el, egy hónaptól három hónapig terjedhető fogház a büntetés. Az 1930 : III. t.-c. 79. §-a alkalmazásában az 1930: II. t.-c. (a K. t. b. t. k.) 4. §-a és az annak alapján kiadandó minisztériumi rendelet fogja meghatározni, milyen időszakot kell a háború ideje alatt érteni. Az idézett paragrafus szerint ez a fogalom határvédelmi zavarok és a belső lázadás idejét is felöleli. Minthogy a jelen javaslat értelmében a légitámadás elleni védekezés meg­szervezése és intézése a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik, a légvédelmi szolgálatot minden vonatkozásában az 1930: III. t.-c. 79. §-a szempontjából katonai vezetés alatt végzett szolgálatnak kell tekinteni. De következik ez abból is, hogy az említett szolgálat az országot megrohanó ellenséges légi haderő táma­dásának elhárítására irányuló nemzeti védekezés kiegészítő része. Minden e tekintetben felmerülhető kétség kizárása végett az 5. §. második bekezdései külön is kimondja, hogy az 1. §. alapján személyes szolgálatra igénybevett egyéneket az 1930: III. t.-c. 79. §-a alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint akik katonai vezetés alatt kötelesek szolgálat vagy munkálat teljesítésére. Az sem lehet kétséges, hogy a kérdéses cselekmény esetleg még súlyosabban is minősülhet, t. i. az 1930: III. t.-c. 59. §-ába ütköző hűtlenség bűntettévé. Ez az eset következik be, ha a tettes háború idején a magyar állam, vagy szövetségese fegyveres erejének vagy a velük közösen működő fegyveres erőnek szándékosan hátrányt vagy az ellenségnek, szándékosan előnyt okoz. A szándékosság az álta­lános jogi elvek értelmében itt nem jelenti okvetlenül azt, hogy a tettes főcélja és ehhez képest cselekménye valódi lelki rugója hadseregünk hátránya és az ellenség előnye legyen ; elég, ha tudatában van annak, hogy kötelességszegése múlhatat­lanul ilyen következménnyel jár, bár e mellett a tettes talán egyéni szempontjából inkább, valamely kicsinyes, önző célt követ. Aki pedig háború idején szándékosan és a következmények tudatában elvonja magát a rárótt hazafias kötelesség telje­sítésétől, arról előreláthatóan sok esetben meg lehet majd állapítani, hogy tuda­tosan gyengítette a nemzeti védekezés erőit és növelte az ellenséges haderők sikeré­nek kilátásait, amely megállapítás viszont az 1930: III. t.-c. 59. §-ának rendkívül szigorú büntetési tételeit fogja maga után vonni. Ekként a légvédelmi szolgálati kötelesség megszegésére eshetőleg életfogytig tartó fegyházat (1930: III. t.-c. 59. §. második bekezdés), sőt a törvényben felsorolt súlyos következmények beálltának esetében halálbüntetést is ki lehet szabni (id. §. utolsó bekezdés). A 6. §. viszont annak súlyosabb megbüntetéséről gondoskodik, aki a 2. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom