Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

32 7. szám. Törvényjavaslatom, a Ratio Educationishoz és az 1790: XV. t.-c. alapján összeült országos bizottság munkálataihoz hasonlóan a nemzeti művelődés egységének alapelvéből, az egységes nemzeti világnézet kialakításának szükséges voltából indul ki s ehhez képest az iskolai nevelés elvi egységének biztosítására törekszik. Korántsem teszi azonban magáévá az említett munkálatok uniformizáló törekvését. A nevelés egységét nem a tanítás és tanár lélektelen uniformizálásával kívánom biztosítani, hanem — minden iskolatípus és minden szaktárgy individuális jellegének és minden iskolafenntartó speciális célkitűzéseinek tiszteletben tartásával — az átfogó és egyetemes nemzetnevelési elvek egységes érvényesítése, az igazgatás és felügyelet rendszerének egyöntetűbbé tétele útján. Célom valamennyi iskolának egységes nevelőszempontok szerint, elvszerűen irányított organikus iskolahálózatba való egybefoglalása. E célkitűzésből kiindulva, törvényjavaslatommal kettős feladatot kívánok megoldani: a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítését s a köznevelés irányításában és felügyeletében az egyöntetűség és szakszerűség biztosítását. A közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítését — a belügyminiszter irányítása alatt folyamatban lévő racionalizáló munkálatokkal teljes összhangban s azoknak mintegy első láncszemeként — az igazgatási szervezet racionális átépítésével és az ügyintézés gyorsításával kívánom elérni. A törvényjavaslat az összes iskolatípusok igazgatására és felügyeletére kiterjedő hatáskörrel, új területi középfokú tanügyi hatóságot hív életre. Ez új hatóság átveszi a mai tankerületi főigazgató, valamint a különböző középfokú iskolai főigazgatók hatáskörét és átveszi a népiskolák tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörének tetemes részét is. Tehermentesíti a minisztert az igazgatási és felügyeleti teendők tekintélyes tömegétől s valamennyi iskolafajra kiterjedő felügyeleti hatáskörével a maga területén a köznevelés elvi egységének biztosítójaként, a különböző alsóés középfokú iskolafajok összekötő szerveként fog szerepelni. Ez új hatóság egyenes jogutóda a Ratio Educationis tág hatáskörű tankerületi királyi főigazgatójának s ehhez képest ezt a hagyományos címet fogja viselni. A középiskolai és középfokú iskolai főigazgatói hivatalok megszűnnek, hatáskörük részben a tankerületi királyi főigazgató, részben a minisztérium nevelésügyi osztálya hatáskörébe olvad be. Megmarad azonban, mint tanügyi hatóság a népoktatás tekintetében a vármegyei királyi tanfelügyelő, aki a miniszter közvetlen hatósága alól a főigazgató hatósága alá helyeztetik, de akinek — evvel szemben — eddigi igazgatási hatásköre sok tekintetben bővül, működési köre pedig a tanulmányi felügyelet elmélyülésével lényegesen szélesbedik. Az igazgatás egyszerűsítését és az ügyintézés gyorsítását célozza az egyfokú felebbvitel nagyfontosságú közigazgatási elvének következetes keresztülvitele. A másodfokú és végleges döntés joga az oktatásügyi igazgatás számos ügyében a királyi tanfelügyelő, más nagyobb jelentőségű igazgatási ügyekben, valamint a tanulmányi ügyek túlnyomó részében a tankerületi királyi főigazgató hatáskörébe utaltatik, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter csupán az országos érdekű, elvi jelentőségű, valamint a főfelügy életi természetű ügyekben fog végsőfokon dönteni. Az igazgatás gyorsítása és szakszerűsége szempontjából bír jelentőséggel a törvényjavaslatnak a külső tanügyigazgatási státusok egyesítését, illetőleg a tanügyi fogalmazói kar kiépítését és minősítését szabályozó rendelkezése. E rendelkezések kiküszöbölik a tanfelügyelői minősítésnek az iskolafelügyelet színvonalát veszélyeztető bizonytalanságát, egyetemi képesítéshez kötve a külső tanügyigazgatási állásokat, de egyben módot nyújtanak arra is, hogy a tanügyigazgatási státus keretében egyetemi képesítéssel nem rendelkező kiváló pedagó-