Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

7. szám. 33 gusok — polgári iskolai tanárok, néptanítók — is felhasználhatók legyenek. E státus rendszeresítésével megoldható lesz a vallás- és közoktatásügyi minisztériumi fogalmazási tisztviselők külszolgálatának régóta aktuális kérdése is, ami mindenesetre nagy előnyére fog válni az oktatásügyi belső igazgatásnak. Az igazgatás szakszerűségét segíti elő a tanügyi fogalmazói személyzet jogi képesítéssel nem rendelkező tagjai elméleti és gyakorlati közigazgatási képzésének kötelezővé tétele. A közoktatásügyi igazgatásnak a törvényjavaslatban tervezett dekoncentrációja visszaadja a minisztériumot tulaj donképeni hivatásának, a kormányzati feladatok és elvi irányítás ellátásának s mivel a konkrét ügyeknek az új szervezetben az eddiginél sokkalta rövidebb utat és kevesebb fórumot kell megfutniok, egész oktatásügyi igazgatásunk egyszerűbbé, gyorsabbá s egyúttal olcsóbbá válik és az így elérhető megtakarítás terhére a nevelésügyi szempontból annyira fontos és oly régóta sürgetett intenzív tanulmányi felügyelet új rendszere is kiépíthető lesz. Bármilyen fontos legyen is azonban az a feladat, amelynek a törvényjavaslat elgondolása szerint a tankerületi királyi főigazgatónak a közoktatásügyi igazgatás terén mint középfokú tanügyi hatóságnak meg kell felelnie, bármilyen nagy erkölcsi és anyagi érdekek fűződjenek is a középfokú hatóság felállításán keresztül az igazgatás javításához, gyorsabbá és olcsóbbá tételéhez, az új középfokú tanügyi hatóság igazi jellemzője mégsem a széleskörű igazgatási hatáskör, hanem az a feladat, amelyet a nevelésügy gondozása terén be kell töltenie. A tanügyi igazgatás javítása, az iskolafelügyelet kiépítése és egységesítése, a különböző felügyeleti hatóságoknak a tankerületi királyi főigazgató által vezetett és irányított közös szervezetbe való összevonása azonban nem lehet öncél, de eszköznek — még pedig hatásos eszköznek — kell lennie az egységes nevelőszempontok szerint irányított, egységes erkölcsi és nemzetnevelési rendszerbe illeszkedő iskolahálózat kiépítéséhez, a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügyeletének biztosításához. Evégből hozatnak a főigazgató hatósága alatt szerves kapcsolatba az eddig egymástól elszigetelt iskolatípusok és azok felügyeleti szervei. Evégből létesülnek minden tankerületben a kerület különböző irányú iskoláinak kiváló pedagógusaiból alakuló és nevelésügyi véleményezésre hivatott tankerületi tanácsok. Evégből épül ki a közép- és középfokú iskolák irányában a tanulmányi felügyelők, a népiskolák irányában a körzeti (járási) iskolafelügyelők oly sokszor és régóta sürgetett intézménye. A törvényjavaslat szerint a tankerületi királyi főigazgató kerülete összes közép- és középfokú iskoláinak, szakiskoláinak, népiskoláinak és óvodáinak felügyeleti hatósága. Tisztségének ez a természete eleve kizárja, hogy a főigazgató személyes feladatává tegyük a hatósága alá tartozó különböző fajú és fokozatú iskolák folytonos látogatását, közvetlen és szakszerinti felügyeletét. Hivatásának lényege ennél sokkal magasabbrendű: az iskolatípusok és szakok szerint továbbra is tagolt iskolafelügyelet elvi irányítása, felügyelete, ellenőrzése s az általános érvényű nemzetnevelési elveknek, szempontoknak valamennyi iskolatípusban és valamennyi szaktárgy tekintetében egyöntetű és hatékony érvényesítése. Funkciójában egybeolvadnak az igazgatási és pedagógiai szempontok és feladatok, a szolgálatára álló szervezetben azonban ez a két szempont és feladatkör különválik. A főigazgatói hivatal s ugyanígy a tanfelügyelői hivatalok fogalmazási személyzete elsősorban igazgatási funkciókat fog végezni. A közvetlen felügyeleti funkció javarészben a hivatalon kívül álló tanulmányi felügyelők, illetőleg a népiskolák tekintetében a körzeti iskolafelügyelők, ezek munkásságának állandó ellenőrzése és elbírálása pedig a hivatalokba a különböző iskolafajták Képv. iromány. 1935—1940. I. kötet. 5