Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

/ 7. szám. 29 II. József korában ez a bizalmatlanság az új szervezettel szemben csak fokozódott. Bár ö a protestánsok vallásszabadsága tekintetében a legliberálisabb álláspontra helyezkedett, az oktatásügy központi irányításának elvéből mit sem volt hajlandó engedni, sőt a magyarországi oktatásügyet az ausztriaival kívánta szorosabb kapcsolatba hozni. Ennek első lépéseként a kilenc tankerületet a királyi akadémiák számának megfelelően öt, a magyar anyaország tekintetében négy kerületbe vonta össze s ezt a tanügyigazgatási szervezetet németesítő politikájának eszközéül kívánta felhasználni. Halála után szükségszerűen visszahatás állt be. A közvélemény tiltakozott a Bécsből irányított iskolapolitika ellen. II. Lipót király bátyja rendelkezéseit hatályon kívül helyezve, visszaállította az 1777. évi Ratio Educationis hatályát. Ürményi József kultúrpolitikájának alapelve, a nemzeti nevelés egységének gondolata azonban sértetlenül került ki e mozgalomból. Az 1790. évi országgyűlésen összegyűlt rendek maguk is elismerték »a nemzeti élet és közművelődés egységének« elvét, aminek — Ürményi József megállapítása szerint, aki akkor az alsótábla elnöke volt — »a vallás sem lehet akadálya«. Katolikusok és protestánsok egyaránt az egységes nemzeti nevelés (educatio nationalis) gyakorlati érvényesülését kívánták, csupán az udvarnak az oktatásügyi felségjogot vitató álláspontjával helyezkedtek szembe, mert felfogásuk szerint a közoktatás és közművelődés ügyét a nemzet és király egyetértésével létrejött törvény útján lehet csak rendezni. Az 1790: XXVI. t.-c. 5. §-a e felfogáshoz képest intézkedik a protestáns iskolákról. A törvény megerősíti mindkét hitfelekezetű evangéhkusokat azon jogukban, hogy iskolákat állíthatnak és tarthatnak fenn, azokat maguk igazgathatják, felügyeletükről gondoskodhatnak s a tanítás és tanulás tervét, szabályait, rendjét megállapíthatják. Másrészről azonban biztosítja a királyi felség legfőbb felügyeletének az ország törvényes kormányhat óságai útján gyakorlandó jogát és kimondja, hogy a közoktatás rendszere, melyet az országgyűlés és király törvénnyel fognak rendezni, a vallási tantárgyak kivételével a protestáns iskolákra is ki fog terjesztetni. Az országgyűlés külön bizottságot küldött ki Ürményi elnöklete alatt az egész ország minden iskolájára érvényes nevelési és tanulmányi rendszer kidolgozására, az educatio nationalis törvényes rendezésének előkészítésére (1790: XV. t.-c). Sajnos, e bizottság munkálatainak törvényerőre emelkedését a Ferenc király trónraléptével bekövetkezett politikai irányváltozás megakadályozta s evvel az egységes nevelés gondolatának érvényesítése meghiúsult. Az 1790. évi törvényben kilátásba helyezett törvényes rendezés elmaradván, a protestánsok megtartották oktatásügyi autonómiájukat s alig néhány évvel később a katolikus iskolák felügyeletének egysége is megtört. Az 1806-ban rendeleti úton kiadott második Ratio Educationis fenntartotta ugyan a főigazgató alá rendelt népiskolai tanfelügyelő tisztségét, de erre a tisztségre a kormány ez időtől fogva rendszerint a római katolikus espereseket nevezte ki s a helytartótanács által 1845-ben kiadott »Systema Scholarum Elementarium« már elvileg is kimondja, hogy a királyi tanfelügyelő mindig a katolikus esperes. A népiskolák felügyelete ilyképen, a tankerületi főigazgató főhatóságának névleges fenntartása mellett, a gyakorlatban a katolikus püspökök hatáskörébe csúszott át, akik befolyásukat az esperesek útján hiánytalanul érvényesíthették. Ebből a rendszerből szükségszerűen újabb nézeteltérések, felekezeti viták keletkeztek és a tankötelezettség kérdésének felmerülése kapcsán fokozatosan szaporodott népiskolák felügyeletéről maguk a vármegyék és városok kezdtek gondoskodni. A vármegyékben — nyilván az 1723 : CV. t.-c. rendelkezései nyomán kialakult oktatásügyi hatáskörükből kifolyólag — kifejlődött a vármegyei tanfelügyelet rendszere, amit azután a törvényhozás báró Eötvös József javaslatára 1868-ban az állami iskolafelügyeleti szervezetbe illesz-