Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról
886. szám. 551 közgyűlésnek, hanem jogorvoslati fóruma rendszerint a belügyminiszter. A választmány hatáskörét a törvény általánosan állapítja meg : t. i. mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy tisztikar hatáskörébe, az Országos Orvosi Kamara választmányának elintézése alá tartoznak. Az Országos Orvosi Kamara választmánya közvetítő szerepet tölt be az egyes kamarák és a belügyminiszter között, amennyiben az összes felterjesztéseket és fellebbezéseket, véleményes jelentéssel ellátva, továbbítja. Fontos szerepe van a kamara választmányának az Országos Orvosi Kamara bevételei szempontjából: ő határozza meg azt az összeget, amellyel az egyes kamarák az Országos Orvosi Kamara költségeihez hozzájárulnak. A törvényjavaslat ezzel a rendelkezésével a kisebb taglétszámú kamarákat akarta megvédeni attól, hogy a nagyobb taglétszámú kamarák a hozzájárulás tekintetében az országos közgyűlésen majorizálhassák. Megosztja a törvényjavaslat az orvosok egyetemét érdeklő kérdésekben való állásfoglalást az Országos Orvosi Kamara választmánya és az országos közgyűlés között. A választmány a kisebb jelentőségű ügyekben, továbbá a halasztást néni tűrő kérdésekben foglal állást, természetesen magának a választmánynak módjában áll azokat a problémákat, amelyeket nagyobb fontosságúnak ítél, az országos közgyűlés elé utalni. A 13. §-hoz. Míg az Országos Orvosi Kamara választmányába az egyes kamarák taglétszámra való tekintet nélkül két-két tagot küldenek ki, addig az országos közgyűlésen való képviseltetésük a taglétszámtól függ. Mivel az egyes kamarák 100 tagonkint küldenek egy-egy tagot, így a kiküldöttek létszáma kb. 90 lesz, tehát az Országos Orvosi Kamara választmányának csaknem négyszerese. Az országos közgyűlés hatáskörébe tartoznak a legfontosabb kérdések ; a vagyoni természetű ügyeken kívül ki kell emelni az orvosi magángyakorlatra vonatkozó szabályzatnak, az orvosi rendtartásnak az előkészítését. Reá kell mutatnom, hogy az orvosi rendtartásnak feladata kiegészíteni a törvényben foglalt rendelkezéseket és körülírni úgy a gyógyítás, mint az orvosi eljárás körében felmerülhető mindazokat a kérdéseket, amelyeket a törvény akár azért nem szabályozott, mert a tudomány haladásával módosulásnak lennének kitéve, akár pedig azért, mert magának az orvosi karnak az állásfoglalását akarta irányadóul venni. Elég e helyütt rámutatnom arra, hogy pl. a művi elvetélé seknek kérdése amely orvoserkölcsi, büntető és nemzetvédelmi szempontból egyike a legtöbbet vitatott kérdéseknek, az orvosi rendtartás szabályozási körébe fog tartozni. A legfontosabb határozatok hatályba lépéséhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Külön reá kell mutatnom az orvosi rendtartás jóváhagyásának a kérdésére, amennyiben azt a belügyminiszternek a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg kell eszközölnie. Ugyanis az orvosi rendtartás rendelkezéseit a honvédorvosi tisztikar tényleges tagjainak is be kell tartamok, már pedig a tényleges katonákkal szemben a fegyelmi eljárásban alkalmazandó szabályokat, különösen a kari magatartást szabályozó rendelkezéseket, a honvédelmi miniszternek is jóvá kell hagynia. Az országos közgyűlés határozatai ellen a 15. §-ban meghatározott esetek kivételével, amikor közigazgatási panasznak van helye, A 14. §-hoz. A törvényjavaslat a kamara erkölcsi színvonalának emelése végett a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló tagoktól a cselekvő és szenvedő, a fegyelmi eljárás alatt álló tagoktól pedig csak a szenvedő választójogot vonja eh
