Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

552 886. szám. A 15. §-Jioz. A kamarai szervek akaratelhatározási szabadságának biztosítása végett a választásokat titkosan, az Országos Orvosi Kamara választmányi és országos közgyűlési tagokat arányosan, a tisztviselőket és fegyelmi bizottsági tagokat pedig viszonylagos szótöbbséggel kell megválasztani. A választások tisztaságának biztosítása végett közigazgatási bírói panasznak van helye. A választások — a fegyelmi bírósági tagok kivételével — általában 3 évre szólnak. Az Országos Orvosi Kamara elnökének megbízatása azonban a 3 évi időszak eltelte után is csak akkor jár le, ha a kamarák tisztújító közgyűléseiket, választmányi tag és kiküldött választásaikat már megtartották. A 16. §-hoz. A kamarák fenntartásával járó költségeket a kamarai tagok tagdíj járulékából fedezik. Az Országos Orvosi Kamara közvetlenül nem szedhet tagdíj járulékot, hanem az Országos Orvosi Kamarának választmánya határozza meg azt az összeget, amellyel az egyes kamarák a költségekhez hozzájárulnak. (12. §.) A kamarai tagdíj járulékot az egyes tagokra, orvosi magángyakorlatukból származó bevételeik arányában, progresszive kell kiróni. A tagoktól a hátralékos tagdíj járulékot közadók módjára kell behajtani, ami az eljárást egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi. A kamarai tagdíjjárulék kivetésére, beszedésére és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter, a pénzügyminiszterrel együttesen rendelettel állapítja meg. A rendelet feladata lesz a kivető bizottságok szervezetét, működését, a tagdíjjárulék mértékének megállapítására irányuló eljárást s a jogorvoslat kérdését is szabályozni. A tagdíj járulék rosszhiszemű elmulasztását van hivatva megakadályozni az a rendelkezés, hogy a kamarai tagot, ha kamarai tagdíj járulékát két évig be nem fizetné, a tagok sorából törölni lehet. Ez a rendelkezés enyhébb a nem fizető ügyvédi kamarai tagokra nézve megállapított szabályoknál: mert a kizárás nem kötelező és a kamarai választmány elhatározásától függ. Tehát módjában lesz a kamara választmányának azokat a tagokat, akik akár rosszhiszeműségük miatt nem fizetik meg a tagdíj járulékot, akár pedig anyagi összeomlásuk miatt az orvosi hivatás megfelelő ellátására képtelenekké váltak, a kamara tagjai közül kizárni. A 17. §-hoz. A törvényjavaslat az orvosi kar jelentőségét azzal is kiemeli, hogy az orvosi kar által választható felsőházi tagok számát az eddigi egy helyett kettőre emeli fel. Ezzel az orvosi kar régi kívánsága teljesül, amennyiben az ügyvédekkel és mérnökökkel egyenlő felsőházi képviseletet kap. A szakasz rendelkezései biztosítják azt, hogy az orvosi érdekképviselet részéről kiküldött felsőházi tagok választása nem elkülönítetten, hanem a felsőházi tagok általános választásával egyszerre történjék. Ép ezért a két megválasztott tag egyikének helye 1937-ben, a másiké pedig 1942-ben fog választás alá esni. A 18. §-hoz. A kamarák zavartalan és a közérdeknek megfelelő működését van hivatva biztosítani a belügyminiszternek a felfüggesztési joga. A kamarák önkormányzatának felfüggesztését a törvényjavaslat csak pontosan megállapított okok alapján teszi lehetővé, t. i. ha a kamara a törvénnyel, vagy törvényes rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, végül ha tartósan munkaképtelenné válik. Ezt az intézkedést a belügyminiszter csak az Országos Orvosi Kamara választmányának a meghallgatása után teheti meg.