Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

550 886. szám. A 7. §-hoz. A kamarai tagság nemcsak akkor szűnik meg, ha a felvétel előfeltételei megszűnnek, vágy kizáró okok keletkeznek, hanem akkor is, ha haláleset, önkéntes lemondás esete forog fenn, vagy pedig ha a tagot a kamara választmánya két évi tagdíj nem fizetés miatt (16. §. (e) bekezdés) törölte. A tagdíj nem fizetése miatt a törlés nem kötelező, hanem a kamara választmányának elhatározásától függ. A törvényjavaslat ezzel csak módot kíván adni az egyes kamaráknak, hogy azokat a tagokat, akik teljes anyagi romlás miatt jutottak a kari tekintéllyel össze nem egyeztethető körülmények közé, vagy pedig orvosi hivatásukat ellátni nem tudják, a kamara kötelékéből kizárhassa. Ez a kamarai tagság megszűnésétől csak annyiban különbözik, hogy időleges. A 8. §-Jioz. Az egyes kamarák, valamint az Országos Orvosi Kamara szerveinek e szakaszban való felsorolása nem kimerítő, mert meghatározott célokra az ügyrend külön bizottságoknak a felállítását rendelheti el. Ilyen bizottságok pl. a tagdíj járulékok kivetésére, vagy a jóléti intézmények kezelésére hivatott bizottságok. A 9. §-hoz. A kamarai közgyűlés a kamara legfőbb akaratelhatározási szerve, ősgyűlés jellegű, amennyiben minden kamarai tag, ha a 14. §-ban meghatározott kizáró okok nem forognak fenn, abban részt vehet. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a kamarai választmányba, az országos közgyűlésbe és az Országos Orvosi Kamara választmányába való választás. Közjogi jellegű jogosítványa, hogy a törvényhatósági bizottságokba (1929 : XXX. t.-c. 4. §-ának (3) bekezdése és 1930 : XVIII. t.-c. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja érdekképviseleti tagokat választ. A közgyűlést illeti meg a tisztviselők választásának, az ügyrend megállapításának, költségvetés és zárszámadásnak, valamint kamarai tagdíj járuléknak a meghatározása, vagyoni természetű fontosabb kérdések, továbbá véleménynyilvánítás, szabályzatok elkészítése. A kamara közgyűlésének nem fellebbviteli fóruma az Országos Orvosi Kamara, hanem határozatainak egy része csak a belügyminiszter jóváhagyása esetén hatályos, a többi határozata ellen pedig a belügyminiszterhez lehet fellebbezéssel élni. Választás esetén a 15. §. értelmében a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A 10. §-hoz. A kamarák választmánya arányban áll a kamarai tagok számával : legalább 14 tagot foglal magában, akik közül 6 tisztviselő, a választott választmányi tagok száma különböző, de 8-nál kisebb nem lehet. A választmány egyrészt előkészítő és végrehajtó szerve a közgyűlésnek, másrészt pedig a fegyelmi bíráskodás tekintetében önálló hatásköre van. Fegyelmi ügyeket kivéve — amelyre vonatkozólag a törvényjavaslat 31. §-a irányadó — a kamara választmánya határozatait a közgyűléshez lehet fellebbezni. A 11. §-hoz. A törvényjavaslat mindössze hat tisztviselőt rendszeresít, mert elgondolása szerint a kamarák tagjaik ügyeit minden alakszerűségtől mentesen közvetlenül és gyorsan kell, hogy intézzék, ehhez pedig nagyobb tisztviselői létszám felesleges. A megválasztott tisztviselők elfoglaltsága sem lesz jelentős, úgyhogy kisebb taglétszámú kamarában, ahol az ügyek száma csekélyebb, ingyenesen látják el tisztüket. Nagyobb létszámú kamarákban lehetséges a titkár, ügyész, pénztáros és ellenőr részére tiszteletdíjat megállapítani. A tisztviselők választása három év tartamára szól. (15. §.) A 12. §-hoz. Az Országos Orvosi Kamara választmánya megbízatását nem az országos közgyűléstől, hanem közvetlenül az egyes orvosi kamaráktól kapja. Az országos közgyűlés csakis a tisztviselőket küldi közvetlenül a választmányba. Ennélfogva az Országos Orvosi Kamara nincs is alárendelve az országos