Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

886. szám. 549 nem tölthetik be az orvosi hivatással járó feladatokat. Ha valamely orvos oklevelét már a kiskorúság tartama alatt megszerzi, úgy az 1877 : XX. törvénycikk rendelkezései szerint módjában áll magát nagykorúsíttatni és a kamarába való felvételt kizáró okot elhárítani; b) bűntett miatt, továbbá nyereségvágyból, vagy a magyar állam ellen elkövetett vétség miatt jogerősen vád alá helyezett, illetőleg vizsgálati fogságban levő egyén a vizsgálati fogság, illetőleg a vád vagy bírói határozat hatályának tartama alatt; tehát ha valakit nem nyereségvágyból elkövetett, illetőleg államellenes vétség miatt helyeztek vád alá, úgy a kamara tagjai sorába való felvételt e körülmény nem zárja ki ; c) ha valakit jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, vagy ha bűntett miatt, akkor öt évig, ha vétség miatt, akkor három évig tart a kizárás hatálya. Kihágás miatt kiszabott elzárás büntetés vagy bármely bűncselekmény miatt megállapított pénzbüntetés nem akadálya a felvételnek ; d) a bíróság által hivatalvesztésre ítélt, vagy az orvosi gyakorlattél eltiltott orvos a bírói ítéletben megállapított határideig ; j e) fegyelmi határozattal felfüggesztett orvos a felfüggesztés tartamára; /) orvosi gyakorlat folytatásától eltiltott pedig; ekkor az orvos egyáltalában nem, vagy csak kegyelmi úton vehető fel a kamara tagjai sorába. Az 5. §-hoz. A tagfelvétel kérdésében a kamara választmánya dönt. A kérelem gyors elintézése végett már a törvény elrendeli, hogy abban legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határozni kell. Egyrészt az orvosok egyéni jogainak védelmére, másrészt a közérdekre tekintettel a kamara választmányának határozata ellen közigazgatási bírói panasznak van heyle. A panasz beadására jogosultak : az érdekelt orvos, közérdekből a kamarai ügyész, az Országos Orvosi Kamara választmánya, vagy az illető kamarának bármely tagja. Más kamarának a tagja panasszal nem élhet. A közszolgálatban álló okleveles orvosoknak, valamint a honvédorvosi tisztikar tényleges tagjainak a kamara kötelékébe való felvétele egyszerű bejelentés alapján történik. Ugyanis azokat az előfeltételeket, amelyet a törvény a kamarai tagfelvétel előfeltételeként meghatároz a közszolgálati törvények és szabályok hivatalnokokra, illetve tisztikarra nézve előírják és így ezek a közszolgálatba való lépéskor már elbíráltattak. Amennyiben a kamara választmányának véleménye szerint ilyen kizáró ok fennforgását vélné, úgy arról a köztisztviselő felettes hatóságát, illetőleg a honvédorvos elöljáró parancsnokságát értesíteni kell. Közszolgálatban álló okleveles orvos, valamint a honvédorvos kamarai felvételét, — amely a magángyakorlat folytatásának alapja — csak felettes hatóságának az engedélyével kérheti, aki az erre vonatkozó engedélyt utóbb is megvonhatja. Amennyiben a közszolgálatban álló kamarai tag ezen szabályokat megsérti, úgy őt a közszolgálati minőségében indított fegyelmi eljárás folyamán vonhatja a felettes hatósága felelősségre. Az orvosi kamara a tagfelvételt a hivatalos lapban, tehát a Budapesti Közlönyben közzé teszi és az illetékes elsőfokú egészségügyi hatóságot is értesíti. Az 1876 : XIV. t.-c. 46. és 159. §-a d) pontjában előírt és a törvényhatóság által foganatosított kihirdetés megszűnik. A 6. §-hoz. Ha a 4. §-ban körülírt kizáró okok csak a felvételkor jutnak a kamara választmányának tudomására, vagy pedig utóbb állnak elő (pl. a kamara tagja gondnokság alá kerül, vagy bűntett miatt jogerősen elítélnék), úgy a kizáró ok bizonyítottsága esetében törölni, illetve, amennyiben közszolgálatban álló vagy tényleges honvédorvos tagokkal szemben látszanak kizáró okok fennforogni, úgy a felettes hatóságot kell értesíteni.