Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról
886. szám. 543 A Német Birodalom csaknem minden államában vannak orvosi kamarák, amelyek szervezete többé-kevésbé az orvosi kamarákról és az orvosi kamarai válaszmányokról szóló 1926. évi december hó 30-án hozott porosz törvény rendelkezéseihez alkalmazkodik. Ausztriában 1891 óta működnek orvosi kamarák ; a szövetségi tanács ezenfelül törvényjavaslatot terjesztett be az orvosi hivatás gyakorlásáról. A Csehszlovák köztársaság 1929. évi június hó 28-án kelt törvényével állította fel az orvosi kamarákat, az ugyanakkor kelt külön törvény az orvosi hivatás gyakorlását szabályozza. A Román királyság az 1930. évi általános közegészségügyi törvény keretein belül gondoskodott az orvosi érdekképviseletről. Legrégibb orvosi érdekképviselet az 1818 március 12-iki törvényen alapuló belga tartományi orvosi bizottság, amelynek továbbfejlesztéséről a kamarák által elfogadott orvosi törvényjavaslat gondoskodik. Az individualista szellemet talán legerősebben képviselő Anglia is erősen közeledett az orvosi érdekképviseleti rendszer felé, amennyiben részben az érdekeltség által választott General Medical Council of Medical Education and Registration dönt az orvosi gyakorlat és orvosi fegyelmi vétségek tekintetében. Végül említést érdemel az is, hogy Olaszországban az orvosok is tagjai a korporációknak. | ; i Az elmondottakra tekintettel és figyelemmel arra, hogy az orvosi közvélemény nálunk is, nemcsak az utóbbi időben, hanem hasonlíthatatlanul kedvezőbb korszakban szükségszerűségnek ismerte el az orvosi kamara létesítését, (a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888-iki tátrafüredi vándorgyűlése) a törvényjavaslattal megvalósítani kívánt eszme helyessége eléggé bizonyítottnak látszik. III. A gyakorlati megvalósítást illetőleg célszerűnek látszik az, hogy az orvosi érdekképviselet megvalósításán felül a törvényhozás még több, az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggő, eddig egyáltalában nem, vagy nem kellően szabályozott kérdést is rendezzen. Éppen ezért a törvényjavaslat címében is. kifejezésre juttatja azt, hogy az érdekképviselet csak eszköze az orvosi hivatás jobb betöltésének, tartalmában pedig kiterjeszkedik az orvosi hivatás gyakorlására, eszközöket keres a visszaélések meggátlására és kizárni törekszik a szakkörök által hosszú évek óta méltán ostorozott kuruzslás lehetőségét. A javaslat vezető gondolata az, hogy orvosi gyakorlatot csak olyan orvos folytathat, aki valamely orvosi kamarának tagja. Orvosi gyakorlat ebből a szempontból a gyógyításra vagy azzal egyenértékű működésre irányuló magángyakorlat. Ha köztisztviselő orvos magángyakorlatot is folytat, gyógyító működése kamarai tagsági kötelezettség alá esik és ebben a minőségében a kamara joghatósága alá kerül. A javaslat nem határozza meg az orvos-tisztviselőknek azt a körét, amelynek számára a gyakorlat tilos ; ez az alkalmazó hatóságtól függ. A közalkalmazásban álló orvosoknak —• beleértve a tényleges honvédorvosokat is —• felvétele azonban egyszerű jelentkezés alapján történik, mivel az orvosi kamarába való felvétel általános előfeltételeit már a közszolgálatba lépés alkalmával megállapították. A törvényjavaslat tekintettel van a tényleges honvédorvosok különleges helyzetére is, s minthogy az 1922 : III. törvénycikkel módosított 1921 : XLIX. t.-c. 24. §-a szerint a tényleges katonai egyének katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak, 25. §-a szerint pedig a tényleges katonai egyének ellen való eljárás a katonai bíróságokat és katonai fegyelmi hatóságokat illeti meg, a kamarák joghatósága a tényleges honvédorvosokra fegyelmi eljárás szempontjából nem terjed ki, hanem az eljárás az arra hivatott katonai hatóságokat illeti meg. IV. Az orvosi érdekképviselet szervezetét illetően a javaslat rendszere egyesíti magában azokat az előnyöket, amelyek az egyetlen érdekképviselet és a több, egymás mellett működő érdekképviselet megoldásaiban külön-külön vannak.
