Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról
544 886. szám. Az ország területén több orvosi kamara működik, amelyek közvetlenül érintkeznek a tagokkal és elsősorban hivatottak a konkrét érdekképviseleti ügyek elintézésére. Ezeket a kamarákat foglalja egybe az Országos Orvosi Kamara, mint az ország gyakorlatot folytató orvosi karának egyetemes érdekképviselete és csúcsszervezete. A javaslat az önkormányzat elvének érvényesítésén kívül biztosítja a kormányzatnak felügyeleti és felébbviteli jogát. A belügyminiszter az egyes orvosi kamarákkal az Országos Orvosi Kamara választmányának közvetítésével érintkezik, felügyeleti vizsgálatokat tarthat. Elkerülhetetlen a gondoskodás arról, hogy az önkormányzat megfelelő felügyelet alá kerüljön, sőt a hivatása teljesítésére alkalmatlan önkormányzati testület működése közérdekből megakadályoztassék. A javaslat gondoskodik arról, hogy a felügyelet hatályos legyen és erre a célra megadja a felügyelőhatóságnok a felfüggesztés jogát is. Ezt a jogot éppen úgy a belügyminiszternek kell megadni, mint ahogy az ő jóváhagyása szükséges egyes kormányzati tények (ügyrend, tagdíjjárulék, fegyelmi szabályzat, orvosi díjszabás megállapítása) végrehajthatóságához. V. Az orvosi hivatási önkormányzati testületek belszervezetét illetőleg a javaslat némi különbséget tesz a tagokat magában foglaló kamara és a kamarákat, mint kollektiv személyiségeket magában foglaló Országos Orvosi Kamara közt. Az orvosi kamarák kormányzati szerve az ösgyűlés jellegű közgyűlés. A tagokkal való érintkezés sűrűségének és a közgyűlés tárgyalóképességének biztosítására gondoskodni kell arról, hogy egy-egy kamara túlsók orvost ne foglaljon magában. Nem látszik valószínűnek az, hogy 100-nál kevesebb, bizonyos területen működő orvosnak olyan különleges érdekeik lennének, amelyek a külön szervezetet indokolnák, de kizártnak látszik az is, hogy ily kis számú orvos életképes hivatási önkormányzati testület kereteit kitölthesse. Ezzel szemben 1000-nél magasabb taglétszám mellett igen nehéz minden egyes taggal való személyes összeköttetés fenntartása és, az egyéni körülmények figyelemmel kísérése ; ennél nagyobb taglétszám mellett a közgyűlések nem az azonos hivatásnak szervezetei lennének, hanem egyes csoportok alkalmi megszervezésével intézményessé tennék a pártoskodást. A javaslat ezért a tagok számának alsó határát 100-ban, felső határát 1000-ben állapítja meg. Kivétel ebben a tekintetben a székesfőváros, ahol a közlekedési lehetőségek lehetővé teszik valamivel nagyobb taglétszámnak tömörítését is. A javaslat addig is, amíg a kormányzat módot talál Budapest orvosfeleslegének a vidékre levezetésére, Budapesten 3 orvosi kamara felállítását teszi kötelezővé. VI. Az országos közgyűlés a kamarák kiküldötteiből állana: a kamarák az arányos és kisebbségi választási elv alapján minden 100 tag után kapnának képviseletet az Országos Orvosi Kamara közgyűlésén. Minthogy az orvosi kamarák taglétszáma tekintetében nagy.különbségek aligha lesznek, ez a megoldás egyrészt biztosítja a tárgyalóképességet, másrészt a kamarák arányos képviseletét is. A javaslat ugyanis el akarja kerülni az egyes más érdekképviseleti rendszerekben megnyilatkozott azt a visszásságot, hogy a központi elhelyezkedésű, több taggal rendelkező érdekképviselet az egész hivatási ág nevében lép fel és háttérbe szorítja a vidéki kisebb taglétszámmal rendelkező érdekképviseleteket. Ügy az egyes kamarák, mint az Országos Orvosi Kamara konkrét ügyintéző szerve a választmány. A javaslat abban is követi az újabb jogfejlődést, hogy a nagyobb létszámú önkormányzati képviseletnek inkább a kormányzati tennivalókat tartja fenn. Az igazgatási tennivalókat ellátó kisebb létszámú választmányban a választmányi tagokon felül helyet foglalnak a kamarai tisztviselők is.
