Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 511 vétséget meg kell állapítani, de büntetés kiszabását mellőzni kell, — a javaslat hatálya alá tartozó személyek tekintetében — összhangban a felsőbíróságok vezetőinek ilyen irányú kívánságával — nem vehettem figyelembe. A 8. §-hoz. A 8. §. első bekezdése az 1871: VIII. t.-c. 24. §-ának, az —1891 : XVII. t.-c. 48. §-ában, az 1893 : IV. t.-c. 5. §-ának ötödik és hatodik bekezdésében, továbbá az 1920 : XX. t.-c. 12, §-ának d) pontjában foglalt rendelkezésekben közelebbi jelentéssel meghatározott — alapgondolatát juttatja szabatos kifejezésre. Nem tartom szükségesnek a fegyelmi büntetés hatályaként beálló hátrányok körének további kiszélesítését, így például a fizetési előlegben részesítés kifejezett kizárását, a félárú vasúti jegy váltására jogosító igazolvány megvonását stb. A hivatali tisztséggel járó kötelesség s ehhez képest a fegyelmi felelősség határozott és komoly felfogásának kifejezésére az ezidőstzerint fennálló jogi helyzettel szemben elegendő szigorítás a javaslat 8. §-ának első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a legenyhébb fegyelmi büntetéshez, a feddéshez, a javasolt rendelkezés szerint nem egy, hanem két'évig fűződnek a 8. §-ban meghatározott hátrányos következmények. Ugyancsak új rendelkezés a javaslat 8. §-ának második bekezdésében foglalt az a szabály, amely szerint abban az esetben, ha az elítéltet a fegyelmi vétség szóbanlevő hátrányos következményeinek időtartama alatt újabb fegyelmi vétség miatt elítélik, az új fegyelmi vétség szóbanlevő hátrányos következményeinek időtartama nem folyik párhuzamosan a korábbi fegyelmi vétség hátrányos következményeinek időtartamával, hanem csak azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama letelt. Ennek a rendelkezésnek természetszerű indoka az, hogy az újabb fegyelmi vétség elkövetése kétségtelenül a hivatali kötelességek lazább felfogásának, a közszolgálat rendjéhez alkalmazkodás csökkent mértékű képességének vagy készségének tanújele. Nem volna tehát indokolt, hogy a fegyelmi vétségek egyrészét a törvény a fegyelmi vétség következményének viselése tekintetében kedvezőbb elbánásban részesítse. A javaslat 8. §-ában meghatározott következmények beállásának az ítélet jogerőre emelkedéséhez rögzített időpontja tekintetében felmerülhet az a megfontolás, hogy a jogkövetkezmények időtartama jelentékenyen hosszúra válik abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás hosszabb ideig tart, figyelembevéve azt, hogy a számbajövő joghatályok a fegyelmi eljárás folyamán is bekövetkeznek (1893 : IV. t.-c. 5. §. ötödik bekezdés). Ennek ellenére nem volna indokolt és szükséges olyan rendelkezés, mely szerint a jogkövetkezmények időtartamát már az elsőfokú ítélet meghozatalától kellene számítani. A javasolt rendelkezés — súlyánál fogva — kell, hogy ösztönző hatást gyakoroljon a fegyelmi eljárás minél gyorsabb befejezésére ;1 a javaslat ezenfelül a fegyelmi eljárást olyan lényegesen megrövidíti, hogy ennek a felmerülhető kifogásnak a javaslat rendszerében nem lehet komoly gyakorlati alapja. A javaslat szakít az 1871 : VIII. t.-c. 24. §-ának és az 1929"': XXX. t.-c. 92. §-ának szóhasználatával és a szóbanlevő jogkövetkezmények megjelölésére mellőzi az ebben a vonatkozásban nem kifejező és helytelen »erkölcsi hatály« kifejezés használatát; helyette a fegyelmi büntetés közvetlen joghatályával szembeállításként — a »fegyelmi büntetés mellékkövetkezményei« kifejezést használja. A 9. §-hoz. Szükségesnek tartom, hogy a javaslat a szabályozás teljessége érdekében rendelkezzék a fegyelmi büntetésül kiszabott feddés mibenlétéről és végrehajtásának módjáról. Az utóbb említett vonatkozásban a fegyelmi bíráskodás egyöntetűségének biztosítása érdekében is szükség van a 9. §-ban javasolt