Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 491 erőre emelkedéséig hatályos s a felfüggesztés esetleges megszüntetése kérdésében a fegyelmi bíróság rendszerint az ügy érdemét eldöntő határozatában rendelkezik, indokolt esetben azonban a fegyelmi bíróság a felfüggesztés megszüntetése tárgyában az ügy érdemében döntés előtt is vagy az ügy érdemében döntéskor külön végzésben is határozhat. 54. §. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a terhelt, a megtagadó és a megszüntető határozat ellen a közvádló felfolyamodással élhet; a közvádlónak a felfüggesztést megszüntető határozat ellen bejelentett felfolyamodása halasztó hatályú. 55. §. A felfüggesztést megszüntető jogerős határozat alapján a felfüggesztettet közvetlen felügyeleti hatósága helyezi vissza állásába. Az állásába visszahelyezett a felfüggesztés alatt visszatartott járandóságait, a terhére esetleg megállapított fegyelmi pénzbírságnak és a fegyelmi eljárás költségeinek levonásával visszakapja. Visszatartott járandóságára nincs igénye annak, aki állásáról a fegyelmi eljárás során lemond, valamint annak, akit a fegyelmi bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítél. VIII. Vegyes rendelkezések. A törvény alkalmazásának kiterjesztése* 56. §. A jelen fejezetben megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell: 1. a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítélőbírái felett gyakorolt fegyelmi bíráskodásban (1896 : XXVI. t.-c. 8. §.), 2. a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak az 1896 : XXVI. t.-c. 9. §-a alapján gyakorolt fegyelmi bíráskodásában. A fegyelmi eljárásra a jelen fejezetben megállapított szabályokat a közjegyzőre, a köz jegyzőhelyettesre és a közjegyzőjelöltre az 1874 : XXXV. törvénycikkből és az 1886 : VII. törvénycikkből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. A fegyelmi bíráskodás egyöntetűségének biztosítása. 57. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 70. §-ának második bekezdése akkép egészíttetik ki, hogy elvi kérdés eldöntésére tanácsot kell alakítani fegyelmi ügyekben is. A részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Második fejezet. Áthelyezés és nyugdíjazás. 58. §. A bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról szóló 1871 : IX. törvénycikknek és később alkotott jogszabályoknak az áthelyezésre és nyugdíjazásra vonatkozó rendelkezései az alábbi 59—61. §-okban foglalt rendelkezésekkel egészíttetnek ki és módosíttatnak. I. Áthelyezés. 59. §. Ha valamely kir. ítélőtáblánál, kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál alkalmazott ítélőbírónak működése eddigi székhelyén vagy eddigi alkalmazásában, illetőleg annál a bíróságnál, amelynél eddig működött, az igazságszolgáltatás érdekével nem egyeztethető össze, áthelyezését a fegyelmi ügyekben eljáró bíróság javasolhatja, még pedig fegyelmi vétség hiányában és fegyelmi eljáráson kívül is. Az áthelyezés javaslatba hozása iránt az igazságügyminiszter utasítására a közvádló tennivalóinak ellátására hivatott kir. ügyészség (26. §.) terjeszt tüzetesen indokolt és kellően felszerelt írásbeli indítványt a bíróság elé. A bíróság elnöke az indítványt lehetőleg személyesen azzal a figyelmeztetéssel közli az érdekelt ítélőbíróval, hogy amennyiben tizenöt nap alatt nem kéri áthelyezését, az ügy tárgyalására határnapot tűz, amelyen észrevételeit szóval vagy írásban vagy meghatalmazott ügyvéd útján előterjesztheti. Az eljárás tekintetében egyébként a jelen törvény első Fejezetének a 62

#