Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

492 885. szám. fegyelmi eljárásra vonatkozó rendel­kezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság javaslatát felterjeszti az igazságtigyminiszterhez. Ha az igazság­ügyminiszter az áthelyezés iránt hat hónapon belül nem intézkedik, a javas­lat hatálya megszűnik. Az 1912 : VII. t.-c. 9. §-a hatályát veszti. - II. N y u g d í j a z ás. 60. §. Szolgálati idejének kitöltése előtt és akarata ellenére az 1912: VII. t.-c. 10. §~ában meghatározott eseteken felül akkor is nyugalomba lehet helyezni, illetőleg végkielégítés mellett el lehet a szolgálatból bocsá­tani az ítélőbírót, illetőleg ügyészt : 1. ha a működése körébe tartozó tennivalókban állandóan oly járatlan­ságot vagy oly gyenge ítélőképességet tanúsít, hogy állásában maradása a közszolgálattal szemben jogosan tá­masztható követelményeknek nem fe­lel meg, vagy 2. ha életmódja vagy magaviselete állásából (alkalmazásából) folyó fel­adatok sikeres ellátására alkalmatlanná teszi. Az eljárás tekintetében az előző §. rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni ; a m. kir. Közigazgatási Bíró­ság ítélőbírái tekintetében az igaz ság­ügyminiszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, a m. kir. sza­badalmi bíróság ítélőbírái tekinteté­ben pedig az igaz ságügy miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyet­értve jár el. A bíróság a nyúgalombahelyezés, illetőleg a szolgálatból végkielégítés mellett elbocsátás kérdésében ítélettel határoz, amelynek' foganatosítása vé­dett szükséges intézkedést nyomban a határozat jogerőre emelkedése után az igazságügyminiszter, a m. kir. Köz­igazgatási Bíróság ítélőbírái tekinte­tében a belügyminiszter a pénzügy­miniszterrel egyetértve, am. kir. sza­badalmi bír óáág ítélőbírái tekintetében pedig a kereskedelemügyi miniszter teszi meg. Az 1871 : IX. t.-c. 7—9. §-ai hatá­lyukat vesztik. Eljárás a szakértővel szemben. 61. §. Az előző §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szak­értővel szemben is, 1. ha bíróság vagy más hatóság jogerősen eltiltotta annak a foglalko­zásnak gyakorlásától, amely foglalko­zásban való szakértelme szakértővé kinevezésére alapul szolgált, vagy 2. ha a felülvizsgálatra hivatott vagy felkért szaktanács vagy szak­testület megállapítása szerint ismétel­ten hibás leletet vagy téves szak­véleményt adott. MÁSODIK CIM. A kir. bírósági és kir. ügyészségi tiszt­viselők fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezések. 62. §. A kir. bíróságoknál, a kir. ügyészségnél és a központi telek­könyvi hivatalnál fizetéssel alkalma­zott fogalmazó-, segéd- és kezelő­személyzetnek a jelen törvény 2. §-ának 4. pontja alá nem eső tagjai felett a fegyelmi bíráskodást elsőfokon gya­korolja : a kir. Kúria kisebb fegyelmi taná­csa, azok felett, akik a kir. Kúrián, az Országos Földbirtokrendező Bíró­ságnál vagy a koronaügyészségen mű­ködnek ; a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, azok felett, akik a kir. ítélőtáblán, a kir. főügyészségen vagy a központi telekkönyvi hivatalnál működnek ; a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa, azok felett, akik a m. kir. szabadalmi bíróságnál működnek ; a kir. törvényszék fegyelmi tanácsa, azok felett, akik előbb nem említett bíróságnál vagy hatóságnál működnek. A jelen törvény első Címének első Fejezetében foglalt rendelkezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom