Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

490 885. szám. szorítkozik ; ha azonban a fellebbviteli fegyelmi bíróság a tényállást az általa felvett bizonyítás alapján módosítja, az ítéletnek fellebbezéssel meg nem támadott részét is megváltoztathatja. 47. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság az elsőfokú ítéletet, szükség esetében az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti; 1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe, vagy illetékességéhez ; 2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság eljárásában lényeges eljárási szabályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált. A fellebbviteli fegyelmi bíróság a szükséghez képest az elsőfokú fegyelmi bíróságot újabb tárgyalás tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. 48. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 3. Ü j r a f e 1 v é t e 1. 49. §. Az újrafelvételi eljárásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint az alapeljárásra. VII. Felfüggesztés. 50. §. A fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás megindításakor vagy annak folyamán bármikor felfüggeszti állásától a fegyelmi felelősség alá eső személyt, 1. ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükséges, 2. ha a fegyelmi felelősség alá eső személy ellen a rendes bíróság előtt folyó bűnügyben előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot rendeltek el, tekintet nélkül arra, hogy jogerős-e a határozat vagy nem, 3. ha a fegyelmi felelősség alá eső személy ellen a rendes bíróság nyereségvágyból elkövetett vagy oly bűntett vagy vétség miatt, amely hivatalvesztéssel vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésével jár, vizsgálatot vagy főtárgyalást (tárgyalást) rendelt vagy vád alá helyező végzést vagy bűnösséget megállapító ítéletet hozott, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem, 4. ha a fegyelmi felelősség alá eső személyt az elsőfokú fegyelmi bíróság hivatalvesztésre ítélte, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem. A felfüggesztést a közvádló indítványára vagy hivatalból akkor is el lehet rendelni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból (pl. gondnokság alá helyezés, kiskorúság meghosszabbítása, csődnyitás elrendelése vagy vagyonhiány miatt el nem rendelése, kény szer egy ességi eljárás elrendelése) szükségesnek mutatkozik. 51. §. Sürgős esetben indokolt határozattal ideiglenesen a felügyeleti hatóság is elrendelheti a felfüggesztést, köteles azonban erről huszonnégy óra alatt értesíteni a fegyelmi bíróságot, amely a felfüggesztés kérdésében haladék nélkül határoz. 52. §. A felfüggesztett a felfüggesztés tartama alatt semmiféle hivatalos tennivalót nem végezhet, nem lehet öt jutalomban részesíteni, áthelyezni vagy magasabb illetménnyel egybekötött hivatali állásra kinevezni és magasabb fizetési fokozatba előléptetni. A fegyelmi bíróság jogerős határozatával felfüggesztett készpénzbeli illetményeinek csak felét kapja, természetbeni lakását, illetőleg lakáspénzét, valamint a családi pótlékot azonban változatlanul megtartja. A jogerős határozat következtében a hivataltól felfüggesztett állapotban töltött időt, ha a fegyelmi eljárás jogerős elítéléssel ért véget, nem lehet beszámítani a magasabb állás elnyerésére képesítő vagy magasabb fizetési fokozatba való előléptetésre igényt adó szolgálati időbe. 53. §. A fegyelmi bíróság által elrendelt felfüggesztés rendszerint az ügy érdemi részében hozott határozat jog-