Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 489 sát nem akadályozza, erre a körülményre terheltet az idéző levélben figyelmeztetni kell. Terhelt személyes megjelenésre nem kötelezhető; ha azonban a tárgyaláson részt óhajt venni s a kitűzött tárgyalás megkezdése előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a tárgyaláson alapos okból nem jelenhet meg, a bíróság a tárgyalásra új határnapot tűz ki. Tárgyalás. 42. §. A tárgyalást a fegyelmi bíróság elnöke az ügy rövid megjelölésével nyitja meg. Ezután a vádló a tanuk és a szakértők távollétében szóval előadja indítványát, amire a terhelt nyilatkozhatik ; ezt követi a bizonyítás felvétele a terhelt jelenlétében (41. §. utolsó bekezdés) az elnök által meghatározott sorrendben és rendszerint akként, hogy a vád bizonyítékai megelőzzék a védelem bizonyítékait. A felek mindegyik tanú vagy szakértő kihallgatása, úgyszintén mindegyik okirat vagy jegyzőkönyv felolvasása után észrevételeket tehetnek. A fegyelmi bíróság a felek által nem indítványozott bizonyítást is foganatosíthat. A bizonyítást a tárgyaláson kell. felvenni ; ha azonban a bizonyításnak ily közvetlen felvétele elháríthatatlan nehézségbe ütközik vagy aránytalan nagy költséggel járna, a fegyelmi bíróság a bizonyítás felvételére egyik tagját kiküldi, vagy a bizonyítás felvételére alkalmas bíróságot megkeresi. A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni. A nyilvánosságot a közszolgálat érdekében vagy a felek egyező kérelmére is ki lehet zárni. Fellebbviteli 1. Felfolyamodás. 43. §. Az eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen csupán akkor van helye felfolyamodásnak, ha a határozatot nem a legfőbb fegyelmi bíróság hozta és ha a fegyelmi bíróság 1. a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy illetékességéhez nem tartozónak nyilvánította (39. §.) ; 2. rendbüntetésként pénzbüntetést, pénzbírságot vagy elzárást állapított meg. Felfolyamodással élhet ezenfelül a kir. ügyészség azon az alapon, hogy a fegyelmi bíróság az eljárást mellőzte vagy megszüntette (39. §.). A felfolyamodást az eljáró elsőfokú bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc nap alatt lehet előterjeszteni. 2. Fellebbezés. 44. §. Az elsőfokú ítélet ellen, kivéve a legfőbb fegyelmi bíróság ítéletét, fellebbezéssel élhet a terhelt és a köz vádló ; a jogaiban sértett magánfélnek a tárgyaláson jelenlevő képviselője (27. §.) csak felmentő ítélet ellen és csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a közvádló nem fellebbezett. A fellebbezést rendszerint az ítélet kihirdetésétől számított nyolc nap alatt kell az elsőfokú fegyelmi bíróságnál írásban benyújtani; ha azonban a terhelt az ítélet kihirdetésekor nem volt jelen vagy az ítélet kézbesítését kérték, a határidőt mindkét félre nézve a kézbesítéstől kell számítani. 45. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság azok szerint a szabályok szerint jár el, amelyek az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárására irányadók, amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik. , í . 46. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság az ítéletet a vádlottnak akár javára, akár terhére megváltoztathatja, tekintet nélkül arra, hogy a fellebbezést milyen okból és az ítélet milyen irányú megváltoztatása végett használták. A felülvizsgálás rendszerint az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részére Képv. iromány. 1931—1936. XII. kötet. G2