Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

488 885. szám. Az eljárás megindítása. 37. §. Ha a felügyeleti hatóság akár feljelentés alapján, akár hivatalból foly­tatott felügyeleti vizsgálat eredménye szerint fegyelmi vétség megállapítására lát alapot, a felügyeleti vizsgálat ira­tait a feljelentéssel együtt megfelelő indítványtétel végett megküldi az ille­tékes (26., 28. §.) közvádlónak s erről a terheltet értesíti. Egyéb esetben az ügyet saját hatáskörében elintézi s erről értesíti a feljelentőt, ha azonban a feljelentő a 27. §. rendelkezései sze­rint fegyelmi eljárás elrendelésének in­dítványozására jogosult magánfél, a felügyeleti hatóság a 27. §. rendelke­zései szerint jár el. 38. §. A közvádló, amennyiben a fel­ügyeleti vizsgálat adatai hiányosak, gondoskodik a tényállás megállapítá­sához szükséges, valamint az ügy meg­ítélése szempontjából jelentős adatok összegyűjtéséről és a bizonyítékok be­szerzéséről; ha pedig úgy látja, hogy az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az iratokat megküldi az ille­tékes köz vádlónak. Mihelyt a közvádló az ügy körül­ményeiről tájékozódott és kellő alapot lát fegyelmi vétség megállapítására, tüzetesen indokolt indítványt terjeszt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig fe­gyelmi vétség megállapítására nem lát alapot, ezt közli a felügyeleti hatóság­gal. A felügyeleti hatóság eljárására a 37. §. rendelkezései irányadók. A közvádló az indítványt annyi pél­dányban nyújtja be, hogy egy példány az iratoknál maradjon, egyet-egyet pedig minden terheltnek kézbesíteni lehessen. 39. §. A fegyelmi bíróság elnöke az indítványt haladéktalanul közli a ter­helttel, aki arra a kézbesítéstől számí­tott tizenöt napon belül írásban észre­vételeket tehet. A fegyelmi bíróság a határidő le­járta után az ügyet zárt ülésben meg­vizsgálja ; ha az eljárásra kellő alapot lát, elrendeli a fegyelmi eljárást és az ügy tárgyalására határnapot tűz, kü­lönben pedig mellőzi az eljárást; meg­felelő esetben elrendeli az ügynek az illetékes hatósághoz áttételét. Bűnvádi és fegyelmi eljárás összefüg­gése. 40. §. Ha a jelen törvény értelmé­ben fegyelmi felelősség alá eső személy ellen bűnvádi eljárás indul, az ügyben eljáró hatóság köteles a felügyeleti ha­tóságot az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, valamint a vizsgálat elrendeléséről és megszüntetéséről, a' vád alá helyezésről, a főtárgyalás ki­tűzéséről, a büntető parancs kibocsá­tásáról, az eljárás folyamán hozott íté­letről, és az eljárás megszüntetésé­ről haladéktalanul értesíteni, a bűn­vádi eljárás befejezése után pedig köter les az iratokat a felügyeleti hatóságnak megküldeni. Az előző bekezdés rendelkezése irány­adó akkor is, ha a 4. §-ban felsorolt valamely személy más minőségéből folyólag fegyelmi eljárás alá kerül. A terhelt védelme. 41. §. A terhelt attól az időponttól kezdve, amikor a felügyeleti hatóság az iratokat indítványtétel végett a közvádlóval közli (37. §.), jogosítva van védőt igénybe venni. Ha a terheltnek nincs védője, védőt kell részére kirendelni: 1. ha ismeretlen helyen vagy kül­földön tartózkodik, 2. ha gyanú forog fenn, hogy a be­számíthatóságot kizáró vagy korlátozó elmezavarban szenved, végül 3. ha a bíróság védő kirendelését más okból szükségesnek tartja. Védő csak gyakorló ügyvéd lehet, aki nem bízhat meg ügyvédjelöltet he­lyettesítésével. A szabályszerűen megidézett terhelt a tárgyalásra maga helyett védőt küld­het vagy védelmét írásban terjesztheti elő. Sem a terheltnek, sem a válasz­tott védőnek, sem az írásbeli védelem­nek elmaradása a tárgyalás megtartá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom