Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-812. Törvényjavaslat a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt "Távközlés Nemzetközi Egyezményé"-nek becikkelyezéséről
812. szám. 33 különleges határozatok és végül az ötödik fejezetbe a záró rendelkezés tartoznak. Az egyezmény végére függeléket csatoltak, amelyben az egyezmény szövegében előforduló fogalmak meghatározásai foglaltatnak. Az első fejezetbe tartozó 1—17. cikkek, amelyek a Távközlés Nemzetközi Egyesületének szervezetére vonatkozó határozatokat tartalmazzák, egyúttal megállapítják, hogy csak az Egyezmény aláíróinak van joguk az ahhoz tartozó szabályzatok aláírására, illetőleg az azokhoz való csatlakozásra. A rádió pótszabályzatához való csatlakozás csak úgy lehetséges, ha az illető állam egyúttal a rádió általános szabályzatához is csatlakozik. Az egyezményhez és a szabályzatokhoz való csatlakozás formaságain kívül itt vannak megállapítva az egyezmény ratifikálására, valamint a szabályzatok jóváhagyására vonatkozó határozatok is. Az Egyezmény és Szabályzatok felmondására vonatkozó határozatokon kívül a külön egyezményekre, a választott bíráskodásra, a nemzetközi tanácsadó bizottságok megalakítására és az egyesület irodájának szervezetére vonatkozó határozatok egészítik ki ezt a fejezetet. Ami a választott bíráskodásra vonatkozó határozatokat illeti, ilyenek már a régi nemzetközi rádiótávíró-egyezményekben is voltak, a régi távíróegyezményben azonban erről még gondoskodás nem történt, miért is a madridi egyezmény e tárgyra vonatkozó, általános határozatai hézagpótlóak. A második fejezetbe sorozott cikkek (18—21) az értekezletek összeülését, azok belső ügyrendi szabályzatát, valamint azok nyelvét érintik. E cikkek kimondják, hogy magát az Egyezményt csak a szerződő kormányok meghatalmazottaiból alakult értekezletek, míg a Szabályzatokat a szerződő kormányok kiküldötteiből alakuló igazgatási értekezletek is jogosultak megváltoztatni. A 21. cikk az értekezletek nyelvére vonatkozik. E cikk kimondja, hogy az értekezletek tárgyalásain mind a francia nyelv, mind az angol nyelv használható. A francia nyelvű felszólalásokat az egyesület irodája által alkalmazott hivatalos tolmácsok angolra, az angol nyelvű felszólalásokat pedig franciára fordítják le. Az értekezleteken az említett két nyelven kívül más nyelven is fel lehet szólalni, ilyen esetben azonban a beszédnek francia vagy angol nyelvre való lefordításáról a felszólaló maga tartozik gondoskodni. Az értekezletek jegyzőkönyveinek és kiadványainak nyelve továbbra is kizárólag a francia nyelv. Az Egyezmény harmadik fejezetébe sorozott, a távközlés szolgálataira vonatkozó általános határozatokat tárgyaló cikkek (22—33) e szolgálatok közérdekű jellegét, a kormányok felelősségének kérdését, a levelezési titok megvédését, a közlekedési utak és berendezések jó állapotban való tartásának kötelezettségét, a közlemények feltartóztatására, valamint a szolgálat felfüggesztésére való jogot, az áthágások megtorlását, az állami táviratok elsőbbségét, a titkosnyelv használatát, a nemzetközi pénzegységet s a díjakról való kölcsönös elszámolás kötelezettségét tárgyalják. A 22. cikk határozatai kimondják, hogy a távközlés szolgálatainak igénybevételénél, valamint a díjszabás és a szavatosság tekintetében az összes feleket a kormányok azonosan fogják kezelni és elsőbbséget vagy kedvezményt egyiknek sem nyújtanak. E határozatok azért oly fontosak, mert a díj térítés (rabat), amely a közelmúltban annyi visszaélésnek volt az okozója, már e határozat alapján eltiltottnak tekinthető. A levelezési titok megvédését kimondó 24. cikk felhatalmazza a kormányokat az arra illetékes belföldi hatóságok számára történő adatszolgáltatásra : ez eddig nem volt kimondva és az egyezménybe való felvételével a szentpétervári egyezmény egyik fogyatékosságát sikerült megszüntetni. A közlemények feltartóztatásának jogát biztosító 26. cikk határozatai az eddigi állapottal szemben szintén haladást jelentenek, mert e cikk második szaEépv. iromány, 1931—1936. XII. kötet. 5
