Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-766. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1932/33. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

766. szám. 221 azt a 25-6 millió P-t, amit az állami adósságok szolgálatánál tőketörlesztésekre és kamatokra kincstári jegyekben tettek le, ami különben az 1933 : II. t.-c. alapján felvett kincstárjegy kölcsön bevételénél a kölcsön álladékában is bennfoglaltatik. Az eltérés további magyarázata az, hogy számviteli rendszerünk az állami zárszámadásokban az utalványozási hátralékot nem mutatja ki, így az 50*2 millió P-re vonatkozó utalványozási hátralék, természetszerűleg nem szerepel zárszámadásunkban. Ügy a kiadások, mint a bevételek között előirányzatnélküli tételek is foglaltatnak, e címen elszámolt kiadásoknál 29.904 millió P, amelyből a rendes kezelésre 2.188 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 18.847 millió P, és beruházásokra 8.869 millió P esik, az előirányzatnélküli rendkívüli bevételek pedig 23.121 millió P-t, együttvéve tehát 24.083 millió P-t tettek ki. A költségvetési törvény végrehajtása értelmében az 1931/32. évi költségvetésben a rendes és átmeneti kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A beruházások céljaira megállapított összegekre nézve azonban a felhasználási idő az 1932/33. költségvetési év végéig megengedtetett, amelynek folytán az állami közigazgatás 4,708.534 P 79 f-t, az állami üzemek pedig 6,493.414 P 28 f-t hoztak át hitemaradványként a következő év kezelésébe, minthogy az 1915 : XII. t.-c. értelmében az előző évről áthozott beruházási hitelmaradvány a f. évi beruházási hitellekhez hasonlóan kezelendő és a folyó évre megszavazott beruházási hitel gyarapodásaként veendő számításba. Ez idézi azt elő, hogy a zárszámadás beruházási részénél feltüntetett hitel az 1932/33. évi költségvetéssel megszavazott beruházási hiteltől eltér, ugyanis a zárszámadásszerinti előirányzat 11,201.949 P 07 f hiányt tüntet fel, holott a költségvetésben a bevételek fedezték a kiadásokat. Az összes pénztári kezelés a valódi tényleges kiadások és a valódi tényleges bevételek egybevetése 6.544 millió P hiányt mutat. Az átfutó kezelésnél a kiadás 2.534 millió P-vel kisebb a bevételnél, ezek szerint az 1930/31. évről áthozott 115.492 millió P pénztári maradvány 4.010 millió P-vel apadt, úgyhogy a következő évre 111.482 millió P pénztári maradvány volt átvihető. Az állami közigazgatás pénzkezelésénél az állami üzemek pénzmaradványától és egyes kisebb pénzmaradványoktól eltekintve az előző évi kezelésből áthozott 64.499 millió P pénzmaradvány ezen számadási év végéig 51.348 millió P-re csökkent. Az államadósság ezen költségvetési év folyamán 125.032.600 P 76 f-rel gyarapodott, levonva ebből az év folyamán eszközölt 31,205.156 P 65 f törlesztést, a tiszta gyarapodás tehát 93,827.444 P 11 f. A törlesztésből 2,036.905 P 37 f a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adósságra, 2,366.600 P forgótőkekölcsönökre és egyes kötelezettségekre, 1,398.622 P 75 f a Szab. Osztrák-Magyar Államvasút Társaság magyarországi vasútvonalainak megváltása folytán elvállalt adósságra, 961.478 P 02 f a többi országos államadósságra, 11,755.396 P 88 f egyes tárcákat terhelő, 12,686.153 P 63 f pedig az állami üzemeket terhelő adósságra és tartozásra esik. Az államadósságok helyesbített múlt évi álladéka a múlt költségvetési év végével kimutatott álladékkal szemben 141,440.632 P 08 f fogyatkozást mutat, ami főképpen annak következtében állott elő, mert a külföldi valuták árfolyamának csökkenése folytán annak összege leszállíttatott. Az állami követelések számlája azzal, hogy a múlt költségvetési év végén megszüntetett hasznos beruházások és egyéb alapok követelései ide áthozattak 134,629.961 P 54 f-ről 271,443.711 P 39 f átírásával 9,982.736 P 26 f ezévi fogyatkozás figyelembevételével 396,090.936 P 67 f-re emelkedett.