Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

713. szám. 319 ezen közléseit figyelembe vesszük, úgy számolhatunk avval, hogy az idei költség­vetési év körülbelül 25 milliónyi hiánnyal zárulhat, amely hiányon a főváros részéről eddig tett intézkedések nem segítenek. Nem lehet számítani arra sem, hogy a főváros helyzetén, illetve deficitjén a bevételi oldal emelése útján lehessen segíteni, kölcsön-operáció is kizártnak mutatkozik, aminél fogva a deficit állandó­ságával, sőt a viszonyok rosszabbodásával, fokozódásával kellene számolni. Évek óta. kritika tárgyává tétetik több oldalról, hogy míg az állami igaz­gatásban a szükséges racionalizálások megtörténtek, az autonómiák körében ez még mindig nem történt meg és különösen a székesfőváros adminisztrációjánál és üzemeinél mutatnak rá arra, hogy vannak lehetőségek, amelyek az adminiszt­ráció és a költségek leépítésével jelentős megtakarításokat eredményez­hetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása az autonómia keretén belül nem volt elérhető. Nem is várható az, hogy a főváros autonómiájában résztvevő pártok, amelyek a mögöttük álló képviseltjeik nyo­mása alatt állanak, ezeket a feladatokat sikeresen el tudják végezni. Éppen ezért az együttes bizottság helyeselte, hogy a kormány ezt a feladatot a tervezet kidol­gozása és kibocsátása útján magára vette és azt saját megbízottja, a főpolgár­mester útján kívánja végrehajtani. Helyesli az együttes bizottság azt is, hogy a kormány a tervezet végrehajtá­sánál is be kívánja vonni az autonómiát és éppen ezért, hogy az autonómia hoz­zászólása hatékonyabb legyen, a javaslat szerint a törvényhatósági bizottság által választandó ellenőrző bizottság tagjainak számát 11-ről 17-re emelte fel, hogy a székesfőváros autonómiájában résztvevő pártok a maguk képviselőit ebbe a bizottságba kiküldhessék. Tudomást vett az együttes bizottság a belügyminiszter úr azon nyilatkoza­táról is, hogy kibocsátandó tervezetét a székesfőváros autonómiájának vezető tényezőivel is előzetesen meg kívánja beszélni, így tehát az autonómia képviselői úgy előzetesen, mint a tervezet végrehajtásának során az egész akcióról részlete­sen tájékozva lesznek. Ki kell emelni végül a bizottságnak azt, hogy a belügyminiszter úr által kibo­csátandó tervezet meg fogja vonni azokat a határokat, amelyek között a főpolgár­mester kivételes hatásköre érvényesülni fog és az autonómiának, jelesül a törvény­hatósági bizottságnak arra az esetre, ha a főpolgármester a tervezetben körülírt jogkörét túllépi, megvan az 1907. évi LX. t.-cikkben körülírt garanciális panasz­joga a közigazgatási bírósághoz. Ezeken felül hangsúlyozza az együttes bizottság, hogy úgy a tervezet kibocsátása, mint annak végrehajtása a főpolgármester részé­ről a belügyminiszter úr alkotmányos felelőssége mellett történik és éppen ezért a bizottság elfogadott egy módosítást, mely* szerint a belügyminiszter úr a főpolgár­mester kivételes jogkörének megszűnése után a tervezet végrehajtásáról az ország­gyűlésnek jelentést tenni köteles. Ezek alapján az együttes bizottság megállapítja, hogy a kivételes jogkör gya­korlása egyrészt az autonómia megbízottainak ellenőrzése mellett, másrészt pedig a miniszter alkotmányos felelősségének szemmel tartásával történik. A törvényjavaslattal szemben Büchler József, Györki Imre és Buchinger Manó képviselő urak kisebbségi véleményt, Petrovácz Gyula képviselő úr £edig az eredeti javaslat 25., illetve a most előterjesztett bizottsági szöveg 27. §-a ellenében kisebb­ségi véleményt adtak be, amely jelen jelentéshez csatoltatik. A fentiekben előadott alapelvek szem előtt tartásával az együttes bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalta s azt a következőkben ismertetett, a szövegben átvezetett módosításokkal elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom