Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

713. szám. 319 ezen közléseit figyelembe vesszük, úgy számolhatunk avval, hogy az idei költségvetési év körülbelül 25 milliónyi hiánnyal zárulhat, amely hiányon a főváros részéről eddig tett intézkedések nem segítenek. Nem lehet számítani arra sem, hogy a főváros helyzetén, illetve deficitjén a bevételi oldal emelése útján lehessen segíteni, kölcsön-operáció is kizártnak mutatkozik, aminél fogva a deficit állandóságával, sőt a viszonyok rosszabbodásával, fokozódásával kellene számolni. Évek óta. kritika tárgyává tétetik több oldalról, hogy míg az állami igazgatásban a szükséges racionalizálások megtörténtek, az autonómiák körében ez még mindig nem történt meg és különösen a székesfőváros adminisztrációjánál és üzemeinél mutatnak rá arra, hogy vannak lehetőségek, amelyek az adminisztráció és a költségek leépítésével jelentős megtakarításokat eredményezhetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása az autonómia keretén belül nem volt elérhető. Nem is várható az, hogy a főváros autonómiájában résztvevő pártok, amelyek a mögöttük álló képviseltjeik nyomása alatt állanak, ezeket a feladatokat sikeresen el tudják végezni. Éppen ezért az együttes bizottság helyeselte, hogy a kormány ezt a feladatot a tervezet kidolgozása és kibocsátása útján magára vette és azt saját megbízottja, a főpolgármester útján kívánja végrehajtani. Helyesli az együttes bizottság azt is, hogy a kormány a tervezet végrehajtásánál is be kívánja vonni az autonómiát és éppen ezért, hogy az autonómia hozzászólása hatékonyabb legyen, a javaslat szerint a törvényhatósági bizottság által választandó ellenőrző bizottság tagjainak számát 11-ről 17-re emelte fel, hogy a székesfőváros autonómiájában résztvevő pártok a maguk képviselőit ebbe a bizottságba kiküldhessék. Tudomást vett az együttes bizottság a belügyminiszter úr azon nyilatkozatáról is, hogy kibocsátandó tervezetét a székesfőváros autonómiájának vezető tényezőivel is előzetesen meg kívánja beszélni, így tehát az autonómia képviselői úgy előzetesen, mint a tervezet végrehajtásának során az egész akcióról részletesen tájékozva lesznek. Ki kell emelni végül a bizottságnak azt, hogy a belügyminiszter úr által kibocsátandó tervezet meg fogja vonni azokat a határokat, amelyek között a főpolgármester kivételes hatásköre érvényesülni fog és az autonómiának, jelesül a törvényhatósági bizottságnak arra az esetre, ha a főpolgármester a tervezetben körülírt jogkörét túllépi, megvan az 1907. évi LX. t.-cikkben körülírt garanciális panaszjoga a közigazgatási bírósághoz. Ezeken felül hangsúlyozza az együttes bizottság, hogy úgy a tervezet kibocsátása, mint annak végrehajtása a főpolgármester részéről a belügyminiszter úr alkotmányos felelőssége mellett történik és éppen ezért a bizottság elfogadott egy módosítást, mely* szerint a belügyminiszter úr a főpolgármester kivételes jogkörének megszűnése után a tervezet végrehajtásáról az országgyűlésnek jelentést tenni köteles. Ezek alapján az együttes bizottság megállapítja, hogy a kivételes jogkör gyakorlása egyrészt az autonómia megbízottainak ellenőrzése mellett, másrészt pedig a miniszter alkotmányos felelősségének szemmel tartásával történik. A törvényjavaslattal szemben Büchler József, Györki Imre és Buchinger Manó képviselő urak kisebbségi véleményt, Petrovácz Gyula képviselő úr £edig az eredeti javaslat 25., illetve a most előterjesztett bizottsági szöveg 27. §-a ellenében kisebbségi véleményt adtak be, amely jelen jelentéshez csatoltatik. A fentiekben előadott alapelvek szem előtt tartásával az együttes bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalta s azt a következőkben ismertetett, a szövegben átvezetett módosításokkal elfogadta.