Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

320 713. szám. Az 1. §-hoz. Ennek a szákasznak (?) bekezdésében az együttes bizottság a hatályon kívül helyezett korábbi törvényi rendelkezések közé felvette az 1930 : XVIII. t.-c. 9. §-ának (2) bekezdését is. Ezzel a rendelkezéssel a törvény a székesfővárost mentesíti a főpolgármester képviseleti átalányának viselése alól, ami okszerű következménye annak, hogy a törvényjavaslat szerint ezentúl a főpolgármestert az államfő nevezi ki. A 2. §-hoz. A {2) bekezdést az együttes bizottság törölte és a helyébe felvett szövegben azt a lényeges változtatást tette, hogy a szakszerűség képviselői teljes tagsági joggal továbbra is tagjai maradnak a törvényhatósági bizottságnak. Az együttes bizottság szükségesnek tartotta továbbá azt is, hogy az 1930: XVIII. t.-c. 24. §-a {1) bekezdésének a) és b) pontjában felsproltakon felül hivatali állásuknál fogva tagjai legyenek a törvényhatósági bizottságnak a könyvtárigazgató és a főlevéltáros, szakszerűség címén pedig a budapesti m. kir. kerületi gazdasági főfelügyelő is. A 3. §-t AZ együttes bizottság változtalanul fogadta el. A 4. §-hoz. A (2) bekezdés első mondatának helyébe az együttes bizottság a következő szöveget vette fel: »(2) A polgármester az előző bekezdésben említett minden ügyben, valamint a 7. §. ,1) pontjában ráruházott hatáskörben az 50.000 pengő értéket meghaladó intézkedései tekintetében az ügy tárgya szerint illetékes szakbizottságokat meghallgatni köteles, egyéb ügyekben pedig azokat meghallgathatja.« A székesfőváros anyagi érdekeinek fokozottabb megóvása céljából az együttes bizottság ugyanis szükségesnek tartotta, hogy az 50.000 pengő értéket meghaladó és a 7. §. I) pontja szerint a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a szakbizottságok meghallgatása éppúgy kötelező legyen, mint a közgyűlés hatáskörébe tartozó, 100.000 pengő értéket meghaladó ügyeknél. Ezenfelül az együttes bizottság helyesnek találta azt is, hogy kifejezett rendelkezés legyen a törvényben arra, hogy a polgármesternek módja legyen a szakbizottságok meghallgatására azokban az ügyekben is, amelyekben a szakbizottságok meghallgatása a törvény szerint nem kötelező. Az 5. §-hoz. Az (1) bekezdésben az együttes bizottság módosította az 1^30: XVIII. t.-c. 3. §-a (1) bekezdésének második mondatát is és pedig olymódon, hogy a pénzügyi szakbizottság tagjainak létszámát •— az eddigi legfeljebb ,15 helyett — legfeljebb 25-ben állapította meg. A pénzügyi szakbizottság létszámának a többi szakbizottságoktól eltérő megállapítását az együttes bizottság azért tartotta indokoltnak, mert ennek a szakbizottságnak a működési köre sokkal szélesebb területekre terjed ki, mint a többi szakbizottságoké, sőt mondhatnók, hogy a pénzügyi szakbizottság többé-kevésbbé az összes szakbizottságok ügyeivel foglalkozik. Ezért ez a különleges ügykör a pénzügyi szakbizottságnak nagyobb taglétszámmal való alakulását teheti szükségessé. A (2) bekezdés szövegét az együttes bizottság törölte és helyébe a következő szöveget vette fel: (2) Ugyané szakasz (2) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő szöveg lép : »Az állandó szakbizottságok nyilvános ülésben tanácskoznak és határoznak; az elnök azonban egyes ügyeknek zárt ülésben tárgyalását rendelheti el. A zárt ülésről közleményt csak az elnök adhat ki.« Az együttes bizottság ugyanis helyesebbnek tartotta, hogy az összes szakbizottságok általában nyilvános ülésben tanácskozzanak és határozzanak. A zárt ülés elrendelésének lehetősége és a zárt ülésről szóló közlemény kiadásának kizárólag az elnök részére való fenntartása : a közérdek helyes szolgálatát van hivatva biztosítani. A (2) bekezdés után felvett új (3) bekezdésben az együttes bizottság az 1930 : XVIII. t.-c. 33. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatát kiegészítette