Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában
316 713. szám. bizottság arról is, hogy ha a székesfőváros érdekei megkívánják, a nyilvánosság kizárható is legyen. A pénzügyi bizottságnak leglényegesebb feladata kétségtelenül a költségvetés előkészítése lesz. Felmerült az a gondolat is, hogy a költségvetés előkészítése más bizottságok hatáskörébe is utaltassák. Az együttes bizottság e tekintetben nem látott indokot fennforogni arranézve, hogy a költségvetés normális tételeit több bizottság elé utalja. Amennyiben azonban a költségvetés újabb létesítményeket, beruházásokat, új intézményeket, illetve egyáltalán újításokat tartalmazna, úgy az együttes bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy ilyen javaslatok a törvényjavaslat 4. §-ának értelmében amúgy is az illetékes szakbizottság véleményezése alá lesznek bocsátandók. Mindezek alapján az együttes bizottság abban a felfogásban volt, hogy a tervbe vett reform, mely szerint a kormányzati ügyek megfelelő előkészítés után a közgyűlés hatáskörébe utaltatnak, a normális adminisztrációt pedig a törvényjavaslatban lefektetett garanciák mellett a polgármester, illetve felelőssége mellett a szakavatott hivatalnoki kar végzi, úgy az autonómia, mint a közigazgatás pártatlan és szakszerű elintézéséhez fűződő érdekek szempontjából teljesen megfelelőnek mutatkozik. Mindezen intézkedések mérlegelésénél az együttes bizottság a belügyminiszter által hangsúlyozott abból a tényből indult ki, hogy a polgármester az autonómia közege és képviselője. A törvényhatósági bizottságnak feladata a polgármester személyének megválogatása. A polgármester választása továbbra is ugyanazon elvek szerint történik, mint eddig, vagyis a polgármesteri székben csakis a törvényhatósági bizottság bizalmának letéteményese kerül. Ezen a helyzeten nem változtat a javaslatnak az a tervbe vett rendelkezése sem, mely a polgármester személye tekintetében a választás után az államfő megerősítését kívánja meg. Bárha az államfő megerősítése természetszerűleg az alkotmányos kormány ellenjegyzése és felelőssége mellett történik, mégis az a tény, hogy magának az államfőnek adatik meg ez az alkotmányos jog, garancia arra nézve, hogy ez a jog csakis az államérdekek szolgálatában fog gyakoroltatni. Ennek a jognak oly értelemben való gyakorlására, hogy a választás megerősítése megtagadtatik, csakis kivételesen és komoly indokokból kerülhet a sor. Ilyen indokul szolgálhat az, ha a székesfővárosi autonómia oly személyt választana meg első tisztviselőül, akinek kormányzati iránya a legfőbb állami érdekekkel ellentétben áll, illetve azokat veszélyeztetheti. A *' W .|i Csak természetes és általánosan elfogadott politikai és kormányzati elv az, hogy az ország fővárosának vezetése nem lehet oly kezekben, amelyek az állam kormányzatilag és törvényhozásilag érvényesítendő érdekeit veszélyeztethetik. Az állami érdekek kidomborítása vezetett arra, hogy a törvényjavaslat a főpolgármesteri állás betöltését az eddigi jelöléssel vegyes választási módszert félretéve, az államfő kinevezéséhez köti. Az 1872 : XXXVI. t.-c. a főpolgármesterre nézve ugyan akkép rendelkezik, hogy a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által hat évre választandó, azonban ugyané törvény 69. §-ában kimondja azt az elvet, hogy a főpolgármester a végrehajtó hatalom képviselője. Gyakorlatilag is az volt a helyzet, hogy a főpolgármester az első fővárosi törvény megalkotása óta az őt jelölő kormánnyal politikai és kormányzati szolidaritásban állott.
